A jelenlegi rendelésállományok alapján még nem érzékelhető, hogy jelentősen romlanának az építőipar kilátásai, a koronavírus-járvány hatásairól azonban csak az áprilisi adatok mutatnak majd pontosabb képet – kommentálták az elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki adatait. A KSH legfrissebb közlése szerint februárban 2,5 százalékkal nőtt az építőipar termelése az egy évvel korábbihoz viszonyítva a januári 2,5 százalékos csökkenés után.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában közölte, Európa első helyén áll a magyar építőipar növekedési üteme 2015-höz képest, azóta ugyanis 59,3 százalékkal tudott bővülni az ágazat.
A jelenlegi rendelésállomány alapján továbbra sem látszik jelentős probléma az ágazat kilátásait illetően, ugyanakkor megjegyezte, hogy az iparág szereplői márciusban már 30 százalék feletti csökkenést becsülnek. Az elemző azonban úgy vélte, rövid távon még nem feltétlenül kell az építőipar jelentős csökkenésére számítani.
Horváth András szerint a márciustól életbe lépő korlátozások az építőipart kevésbé érintik más iparágakhoz képest, így ebben a szektorban nem várható kiugró csökkenés. Hozzátette,
Februárban minimális emelkedést ért el az építőipar, ám ez egyértelmű lassulást jelent a korábbi időszakhoz képest, pedig a koronavírus-járvány negatív hatásai még nem fogták vissza a termelést – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az ágazat kilátásait meghatározó rendelésállományok a korábbinál gyengébb teljesítményt vetítenek előre és ehhez jön majd hozzá a járvány miatti hanyatlás, amire azonban még nem lehet becslést adni.
Minden ágazat számára kulcskérdés, hogy mennyi ideig tart a járvány és milyen lesz a lefutása, de az építőipar ebből a szempontból speciális helyzetben van. Amennyiben hamar véget ér a válság, akkor az építőiparban lehet pár rosszabb hónap, de a komolyabb beruházásoktól nem állnak el a fejlesztők és utána hamar emelkedő pályára állhat az ágazat. Ha elhúzódik a válság, akkor viszont több nagy projekt is kieshet – magyarázta az elemző.
Rövidebb távon az is kérdés, hogyan alakulnak a kapacitások, például az, hogy a távozó külföldi munkaerőt sikerült-e pótolni. A folyamatban lévő projektek támaszt adhatnak az ágazatnak, ahogy középtávon szintén segíthetnek az új állami beruházások, valamint az államilag támogatott hitelprogramokon alapuló céges fejlesztések is.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az MTI-nek elmondta, hogy idén az építőiparban 5-7 százalékos növekedéssel és 4600 milliárd forint körüli teljesítési értékkel számoltak a tavalyi 4430 milliárd forint után. A szakszövetség terveit az év első két hónapjának eredményei még igazolták, hiszen a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett változásokhoz csak márciustól kellett alkalmazkodniuk az építőipari cégeknek. Az elnök azonban úgy véli, hogy az ágazat idei teljesítményének megítélésében az áprilisi adatok, azon belül a megrendelés-állomány alakulása lesz a vízválasztó.
Hozzátette, már március végén tapasztalták, hogy egyes megrendelőknél a munkák előkészítése lelassult, néhány helyen, főként a szállodaiparban és a vendéglátásban pedig előfordult, hogy a megrendelő felfüggesztette a munkákat. Ezek azonban még csak az első jelek, a megrendelés állomány alakulásáról csak az áprilisi adatok tudnak majd pontos képet nyújtani. Mindez azért fontos, mert az építőipar teljesítményének egyik mérőeszköze, hogy volumenben és értékben hogyan alakul a rendelés állománya.
Arról is beszámolt, hogy a járványhelyzet miatt bonyolultabbá vált az anyagbeszerzés, a foglalkoztatás, a munkaszervezés, a logisztika, mindezek miatt idén az ágazat működése biztosan költségesebb lesz, mint az előző években. Koji László azonban úgy vélte, hogy még a költségesebb működés mellett is van arra esély, hogy a továbbra is húzóágazatnak tekinthető építőipar idén is a tavalyihoz hasonló teljesítményt nyújtson.
Kiemelt kép: 24.hu/Farkas Norbert
