A munkahelyváltás jellemzően öt hónapig tart, a toborzási szokások pedig mára egyértelműen elmozdultak a proaktív keresés felé – állapítja meg „Az Ember – Adat – Stratégia 2020” című tanulmány. A toborzási oldal 400 ezer fős önéletrajz adatbázisából kitűnik, hogy a toborzók tavaly 30 százalékkal gyakrabban kerestek rá munkavállalói profilokra, mint egy évvel korábban.
Mindez tükrözi, hogy a vállalatoknak már nem elég várniuk a megfelelő munkaerő jelentkezésére, immár saját maguknak kell megkeresniük a jelölteket az életrajzok alapján.
Megfontoltabban döntünk
A növekedő munkaerőhiány és az ezzel párhuzamosan megváltozott kereslet-kínálati egyensúly egyértelműen jelöltvezéreltté alakította a piacot.
- Ez az álláskeresők számára lehetővé teszi, hogy hosszabb ideig gondolkozzanak, megfontoltabb döntést hozzanak.
Mindez a munkaadókat válaszlépésekre ösztönzi. Így már proaktív módszerekkel kell jelölteket találniuk, s önéletrajzi adatbázisokat használnak. Ezek sikeres alkalmazásához fejlett keresőmotorokat, mesterséges intelligenciára épülő ajánlórendszereket építenek be a folyamataikba – mutat rá a jelenség hátterére Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője.
A részletekről szólva a kutatás rámutat, hogy az autóipar globális lassulása a magyarországi beszállítókra is hatással van. A gyártósorral rendelkező cégek mind a gyártástechnikusokat keresnek, így felvételük már hasonlóan időigényes, mint egy mérnöké.
- A szakmunka és a fizikai munka továbbra is a legkeresettebb kategória.
- A bankszektorban a hirdetések gyors növekedése mögött leginkább a fluktuáció áll,
- az IT üzemeltetői szektorban pedig leginkább képzett csapatjátékosokat keresnek.
A kutatás szerint lassan, de változóban van a magyar munkaerő hagyományosan alacsony mobilitása is. Békés megyéből leginkább Csongrádba, Tolnából és Somogyból Baranyába, Nógrádból legfőképp Hevesbe és Pest megyébe jelentkeznek a legtöbben. Budapest elszívó ereje továbbra is egyértelmű.
Nehezen tartunk lépést az új kihívásokkal
Globálisan is egyre gyakoribb, ami itthon is jellemző, hogy a cégek elvárásai és az álláskeresők készségei nem találkoznak. Magyarországon a BCG megállapítása szerint a munkaerő 36-40 százaléka nem rendelkezik a munkavégzéshez szükséges készségekkel. A jövőben minden bizonnyal komplexebb lesz a munkavégzés, amihez az analitikus képességek mellett a magyarok a csapatban elért vezető pozíciót érzik a legszükségesebbnek.
A jövőbeli képességek fontosságát tekintve a magyarok sokkal kisebb jelentőséget tulajdonítanak a csapatmunkának mint a németek. Az egyén-fókuszú társadalomban mindannyian vezetni szeretnénk – nyilatkozta Kotsis Ádám, a BCG budapesti irodájának szenior HR szakértője.
A cégek válaszai a munkaerőpiaci helyzet stabilizálódásával kapcsolatban kevéssé biztatóak. Amíg 2018-ban a megkérdezett foglalkoztatók 68 százaléka várta, hogy vállalatuk létszáma növekszik az elkövetkezendő egy évben, addig 2019-ben ez ugyan csökkent, de még mindig jelentős, 45 százalékuk számolt ezzel.
Kiemelt kép: GettyImages.com
