A tárcavezető elmondta, a tanácskozásokon alapvetően mindenki úgy látta, hogy az elmúlt másfél évben elindult világgazdasági lassulás egyre inkább eléri a Kelet-Közép-Európát is, ezért érdemes minden országnak mind a monetáris, mind a fiskális politikában válaszlépéseket előkészítenie.
Varga Mihály kiemelte: a Nemzetközi Valutaalapnál újra előkerültek régi ötletek, például a PPP-konstrukciók (az állami és a magánszektor együttműködése) alkalmazása, a különböző állami eszközök értékesítése, tehát privatizálása.
Ezeket Magyarország egyszer már kipróbálta, és az a tapasztalatunk, hogy nem teljes egészében jöttek be, sőt, inkább kárt okoztak a gazdaságnak
– hangoztatta a miniszter.
Hangsúlyozta: mivel mostani tapasztalatai megerősítették, hogy senkinek nincs a birtokában olyan kizárólagos megoldás, amelyet minden ország alkalmazhatna, ezért Magyarországnak a saját útját kell járnia.
Egyre stabilabb és egyre több szektort ér el a gazdasági növekedésünk, és reményeink szerint ezt az Európai Unió átlagánál magasabb szinten tudjuk tartani a következő években is
– szögezte le.
Varga Mihály utalt azokra a konkrét döntésekre és intézkedésekre, amelyeket a magyar kormányzat már meghozott a lassulás kivédésére. Hangsúlyozva a gazdaságélénkítést segítő adókedvezményeket és a vállalkozások teherviselő képességét javító döntéseket, megjegyezte: további lépésekre lesz szükség, mivel – mint fogalmazott – a lassulás valószínűleg mélyebb lehet annál is, mint amire korábban bárki számított.
Elmondta: a kormányzat megpróbálja biztosítani a legversenyképesebb, leghatékonyabb ágazatokban a támogatásokat, egyben segítené a nem hatékony ágazatok átalakulását is.
Kis- és középvállalkozóink is segítségre szorulnak
– tette hozzá, külön megemlítve a szakképzés fontosságát.
A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy az egyenreceptek kora lejárt, és ma már az elmúlt években átalakult IMF-nek is az az álláspontja, hogy minden országnak kicsit személyre szabott megoldásra van szüksége. Bár – tette hozzá – a régi receptek felbukkanása kis tanácstalanságot jelez a Valutaalapnál.
Magyarországnak ebben a helyzetben az lehet a szerepe, hogy – mintegy kihasználva az új vezető, a bolgár Krisztalina Georgieva személyét – kicsit aktívabb legyen a tanácsadásban, aktívan próbáljon más országok segítségére sietni
– fogalmazott Varga Mihály. Elmondta: Georgieva, aki dolgozott az Európai Bizottságnál és a Világbanknál is, jól ismeri és érti a kelet-közép-európai országok helyzetét, problémáit.
Talán tisztábban látja ezeket, mint a nyugati politikusok
– fűzte hozzá. Majd hangsúlyozta, hogy az új IMF-vezetővel tartott találkozója arról győzte meg, hogy Georgieva nagyon nyitott volt egy, a korábbitól eltérő típusú együttműködésre is, arra például, hogy Magyarország több ötlettel jelentkezzen az IMF-nél.
Konkrét példaként Varga Mihály a közfoglalkoztatás ügyét említette. Kifejtette: Magyarországon ez nagyon bevált formája lett a munkanélküliségből a munka világába történő visszatérés segítésének.
Most eljött az idő arra – és ezt Bulgária példája is mutatja -, hogy megmutassuk, hasonló típusú eszközökkel a munkanélküliség magas szintjét igenis, lehet csökkenteni, és könnyebben lehet visszavezetni embereket a munkaerőpiacra, mint ha csak azt mondanánk, hogy majd ha lesz állás, akkor el tudsz helyezkedni
– állapította meg a pénzügyminiszter.
Varga Mihály hangsúlyozta,
a Világbank, amely a globális szegénység leküzdését tűzte a zászlajára, meghatározó szerepet vállalhat a migrációban érintett országok fejlesztésében.
A pénzügyminiszter úgy fogalmazott: az a tény, hogy az amerikai David Malpass személyében ennek a szervezetnek is új vezetője van, új lendületet adhat a Világbank működésének. Álláspontja szerint erre a késztetheti a szervezetet az is, hogy Kína elindította az Ázsiai Infrastrukturális és Beruházási Bankját.
Varga Mihály kiemelte: Magyarország szeretné, ha a Világbank fokozottabban koncentrálna olyan térségekre, ahonnan a menekültválság elindul. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az elvándorlás egyik oka a vízbázisok kezelésének gondja, a vízellátás kimerülése, és mindezek megoldására Magyarországnak jó javaslatai, cégei, szakemberei vannak.
Szívesen működnénk együtt, ha még több ilyen jellegű program lenne
– szögezte le.
Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt
