Gazdaság

Stadionok nélkül is elkölt a kormány 138 milliárd forintot sportra

Úgy tűnik, a kormány a lehető legtöbb sportágban szeretne bármi áron nemzetközi sporteseményeket rendezni. A G7 összeszedte az eddigi jogszabályba és törvénybe foglalt vállalásokat, amiből az derül ki, hogy 2026-ig már további 138 milliárd forintot ígértek oda ilyen sportcélokra. Ezek ráadásul csak és kizárólag a licencdíjak és a rendezés költségei, vagyis a sok száz milliárdos stadionépítések nincsenek is benne a 138 milliárd forintban.

A nagy igyekezet azonban számos értelmetlennek és feleslegesnek tűnő eseményhez vezet – állapítják meg. A listát áttekintve az látszik, hogy két típusú nemzetközi sporteseményt támogat a magyar állam:

  • aminek nem sok köze van a sporthoz és
  • ami sem nézőket, sem számottevő nemzetközi figyelmet nem vonz.

Az pedig egyáltalán nem lesz meglepő, hogy a jogszabályok alapján nyoma sincs, hogy költség-haszon elemzést, vagy bármilyen kézzel fogható eredményt elvárnának a szervezőktől.

A cikk szerint aki a kormánytól az Európa-bajnokság vagy világbajnokság szavakkal megy pénzt kérni, az kap is. A robotikai világdöntőként hívott World Robot Olympiad 2,4 milliárdos támogatása mutatja például, hogy költség-haszon elemzés, vagy csak a józan logika nem számít, hogy mire és mennyit adnak.

Elképesztő a Giro d’Italia kerékpárverseny magyarországi 3 napjának 7,8 milliárdos ára. Ez az összeg már csak azért is irreálisan magas, mert például kerékpárút fenntartásra 2019-ban összesen egy milliárd forintot szánnak, az országos kerékpárutak fejlesztésére pedig 10,9 milliárdot. Mivel egy kilométer kerékpárút az elmúlt években 50 millió forintból kijött, a Giro árából 156 km kerékpárutat lehetne építeni, ami gyakorlatilag a Balaton-Budapest távolság. Nem kell sokat magyarázni, hogy ennek mennyivel nagyobb sportértéke lenne, nem mellesleg a kerékpáros turizmus fejlesztésére is nagyságrendekkel nagyobb hatása lenne (más kérdés, hogy a 110 kilométeres útnál jóval magasabb, 27 milliárdos költséggel tervez a kormány).

A V4 E-sport fesztivál például egy videojáték verseny, amely szintén kap 2 milliárd forintot az adófizetőktől. A sportolást a zászlajára tűző kormánytól érthetetlen, miért támogat ilyen jelentős összeggel egy olyan eseményt, ami az aktív sportok helyett éppen hogy a képernyők elé ülteti a fiatalokat – jegyzi meg a szakportál.

Az idén ősszel Budapesten zajló World Urban Games is 3 milliárd forintba került. Ez olyan kevés érdeklődést vált ki, hogy még csak jegyet sem szedtek, ingyenesen látogatható.

Arra is kitértek, hogy

2014 és 2020 között a magyar állam legalább 207 milliárdokat költ közvetlenül sportversenyek rendezésére.

Kiemelt kép: A horvát Dinamo Zagreb és az FTC mérkőzése a Bajnokok Ligája-selejtezőjében. Fotó: 24.hu / Marjai János. 

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik