A Millenárist üzemeltető, folyamatosan százmilliós veszteségeket termelő állami cég 15 évre adta bérbe a park egyik nagy épületét úgy, hogy a szerződésben garantálta, nem fog árat emelni. A Millenáris Nonprofit Kft. a másfél évtizedre szóló megállapodásban eleve alacsony bérleti díjat kért. A Fogadó épületét érintő, jelenleg is érvényben lévő szerződés elég éles kontrasztban áll azzal a követeléssel, amit a Nemzeti Táncszínházzal szemben fogalmazott meg és képviselt az állami tulajdonú kft.
Júliusban számoltunk be arról, hogy kormányzati szintig jutott le az a vita, ami a miniszterelnök új irodájaként szolgáló karmelita kolostorból elköltöztetett Nemzeti Táncszínház és a Millenáris Kft. között robbant ki. A Kásler Miklós emberierőforrás-miniszterhez tartózó táncszínház számára egy ötmilliárdos beruházással saját épületet alakítottak ki a Millenáris Park területén, de a beruházás idején nem rendezték a tulajdonviszonyokat. Az egykori Ganz-csarnok annak ellenére, hogy direkt táncszínházi funkciókkal építették át és bővítették ki, továbbra is a Millenáris Kft. tulajdonában maradt.
A Miniszterelnökség alá tartozó cég vezetője az épület átadása után egy akkora összegű bérletidíj-követeléssel állított be a táncszínház igazgatójához, ami azonnal csődbe vitte volna az intézményt. A Glázer Tamás ügyvezető igazgató vezetése alatt álló Millenáris kezdetben havi 80 milliót kért, ami több volt, mint a színház költségvetési támogatása, amely havi bontásban alig haladja meg a 60 millió forintot.
A hosszas vita után a kormány végül 531 milliós extra támogatást adott az intézménynek a díjak fizetésére: vagyis
A Millenáris Kft. ennél sokkal gálánsabban viselkedett a BCC Neo Kft.-vel, amely 2013-ban költözött be a Fogadóba, hogy ott üzleti vállalkozásként elindítsa a Millipop Mosolygyárat. A szerződés szerint a Millenáris havi 1,6 millió forintért adta oda a Fogadót háromszor ötéves határozott időtartamra, a bérlőnek ezen felül a látogatószámmal arányosan az eladott jegyekből 100 forintos részesedést kell fizetnie. Nevük elhallgatását kérő informátoraink szerint, az utóbbi tétel nem jelent számottevő pluszt az alapdíjhoz képest, így a Millenáris akár alkalmi rendezvényekkel is ki tudná termelni a jelenlegi bevétel többszörösét az ingatlanon.
A Millipop a megállapodással jogot nyert a 2000 négyzetméteres játszóterületet biztosító Fogadó mellett az eszközökkel felszerelt vendéglátóhely, a Zöld Péter játszótér és a Millenáris Parkhoz tartozó kisebb külső terület használatára is. A bérleti díj az évek alatt csak az infláció mértékével növelhető.
A megállapodás szerint a bérlő cégnek 70 milliós felújítási munkát is el kell végeznie az épületen.
Ez az 1930-as évekből származó gépjavító, galvanizáló Ganz-üzemcsarnok volt 2001-ben az első emblematikus épület, amellyel a Millenáris Park megnyithatta kapuit. A Fogadó romos állapota mostanában azért különösen szembeötlő az arra járók számára, mert közvetlenül a fő homlokzata elé építették az Ipari Minisztérium helyén létesített közparkból átnyúló acélszerkezetű függőhídját.
A 24.hu megkérdezte a Millenáris Kft.-t, hogy miért kér piaci bérleti díjat a Nemzeti Táncszínháztól, amikor a másik nagy alapterületű épületét olcsón adja ki egy magáncégnek. A Millenáris tömören válaszolt: a két épület, a Millenáris Fogadó és a Nemzeti Táncszínház alapterületében, megjelenésében, műszaki tartalmában, felszereltségében és berendezésében nagymértékben eltér, ebből adódóan a felek jogai és kötelezettségei is teljesen különbözőek.
Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu
