Interjút adott az Origónak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azzal a trieszti kikötőben található területtel kapcsolatban, amelyet a magyar kormány azért vett, hogy a magyar vállalkozások innen bonyolíthassák majd tengeri exporttevékenységüket.
Szijjártó a pénteken megjelent cikkben azt hangoztatta, a magyar kikötő a magyarországi vállalatok számára megbízhatóságot és kiszámíthatóságot jelent majd, ez pedig garantálja az üzleti megtérülést a magyar cégeknek.
A beruházás megtérülése a külügyminiszter szerint a kikötőt övező érdeklődés alapján már most nyilvánvaló, hiszen a magyar és nemzetközi cégek a raktározásért, a logisztikáért és a szállítmányozási szolgáltatásért jelentős összegeket fizetnek majd, ami egyértelműen jó a magyar nemzetgazdaságnak.
A miniszter szerint Trieszt minden szempontból a legjobb megoldás volt, mivel az egyik legközelebbi tengeri kikötő Magyarországhoz képest, közúton és vasúton is elérhető 24 óra alatt, a kikötő kapacitása pedig elég ahhoz, hogy a magyar exportáló vállalatok igényeit ki tudja elégíteni.
A trieszti kikötőt azok a közepesnél nagyobb hajók tudják használni, amelyek a magyarországi vállalatok számára fontosak. A legnagyobb hajók a bevett gyakorlat szerint Rotterdamba vagy Pireuszba hajóznak be, ott az árut kisebb hajókra pakolják, így küldik Triesztbe. A folyamat pedig visszafelé is így működik – mondta Szijjártó Péter.
Ez azért érdekes, mert július közepén a HVG arról írt, hogy a magyar szállítmányozási szakma értetlenül áll beruházás előtt, mert a tengeri export szinte teljes egészében úgy zajlik, hogy a cégek hazai telephelyükön konténerekbe rakják árujukat, majd elviszik abba a kikötőbe, ahol a célországba tartó konténerhajó horgonyoz.
Ezen felül az a terület, amelyet megvett a magyar kormány a HVG forrásai szerint alkalmatlan nagy konténerhajók fogadására. Ráadásul ha fogadhatna is nagyobb hajókat a trieszti magyar terminál, le kellene szerződni a hajótársaságokkal is – ezek kegyeiért azonban a kikötők is megküzdenek, a magyar export pedig alig számítana valamit a forgalmukat illetően.
A mostani interjú során elhangzott, hogy a kormány trieszti kikötőről már megkötötte az adásvételi szerződést, amely ősszel lép életbe, és ekkor kötnek majd egy megállapodást is, amelyben rögzítik, hogy a kikötőben 2016-ban indult fejlesztésekhez hogyan kapcsolódik a magyar terület. Később létrejön egy magyar vállalat is, amely felügyeli a magyar állam 100 millió eurós fejlesztésé, hozzátéve, hogy három év alatt kell elkészülnie a kikötőnek. Szijjártó Péter elmondta, konzultálnak a másik három visegrádi országgal is arról, hogy bevonják őket a tervekbe.
A külügyminiszter szerint Trieszt forgalma az elmúlt években rendkívül dinamikusan nőtt és a Magyarországhoz közel eső kikötők közül a legjobb szárazföldi szállítmányozási infrastruktúrával és fejlődési potenciállal rendelkezik.
Az elmúlt években Trieszt és Magyarország között az áruforgalom a négyszeresére nőtt, jelenleg legalább naponta konténervonat közlekedik Trieszt és Magyarország között, a kikötő üzembe helyezése után pedig ennek a megduplázódását várják – közölte a miniszter.
Szijjártó Péter kitért arra, hogy a magyar kormány tárgyalt a szlovénekkel Koperről is, azonban kiderült, hogy az együttműködés nem lehetséges, mivel a többpárti kisebbségi kormány egyes pártjai nem akartak ilyen megállapodást.
Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán
