A munkaerőhiány, a növekvő bérek és a nyugdíjba vonuló vállalkozók miatt új stratégiát gyárt a kormány

További adócsökkentést lehetővé tevő gazdaságfehérítést célzó, valamint az egyéni vállalkozók széles körének helyzetét javító intézkedések kidolgozásában, az egyéni vállalkozók adóbevallásának egyszerűsítésében, a NAV által elkészített vállalati adóbevallások körének szélesítésében gondolkodik, a kisvállalkozások számára létrehozott adónemek további erősítésére is vállalkozik az a kormány elé kerülő előterjesztés, amely a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiáját taglalja. A vaskos dokumentumot a gazdaságfejlesztési ügyek elsődleges felelőse, az Innovációs és Technológiai Minisztérium készítette a kormány részére, és a 2030-ig terjedő időszak teendőiről szól (a lapunk birtokába került anyag még a kormányülés előtti verzió).

A konkrét törvénymódosításokat, részletes intézkedéseket idén és jövőre dolgozzák ki, de a mostani előterjesztés már felsorolja, miben gondolkodnak.

1. A vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet megteremtése címszó alatt a fent említetteken kívül:

• folyamatos adminisztrációs tehercsökkentés,
• Doing Business Akcióterv,
• az interneten szerveződő üzleti rendszerekhez kapcsolódó egyéni- és kisvállalkozások működési környezetét javító intézkedések kidolgozása.

2. A hét pont köré szerveződő stratégia másik témaköre a kkv-k üzleti környezetének és az e-kormányzat eszközeinek fejlesztése. Ennek keretében például

• a külföldön dolgozó magyarok ösztönzése, hogy költözzenek haza és kezdjenek vállalkozásba.
• Felhőalapú, a NAV rendszereivel összekötött könyvelőrendszerek bevezetésének ösztönzése.
• Az adózás digitális automatizálásának kiterjesztése.
• Elektronikus számlázás ösztönzése.
• Mobil-alkalmazással egybekötött vállalkozói online felület kialakítása.
• A vállalkozói mobil-alkalmazás továbbfejlesztése.

3. A kkv-k fejlődési képességének, innovációs és digitális teljesítményének erősítése címszó alatt:

• Magyar Multi Program,
• Modern Mintaüzem Program,
• hátrányos térségeket célzó támogatások,
• Beszállítói Fejlesztési Program,
• országos virtuális inkubátorprogram,
• az Ipari Parkok és a Technológiai Parkok újraszabályozása,
• Bay Zoltán Nemzeti Kutatóintézet-hálózat kialakítása,
• az öntözéses gazdálkodás feltételrendszerének javítása,
• nyílt innováció támogatása,
• egyetemi innovációs ökoszisztéma fejlesztése.

4. Kkv-k finanszírozáshoz jutásának ösztönzése magába foglalja ezeket:

• Magyar Tőkealap Program,
• gazdaságfejlesztési városi alapok felállítása,
• Kishitel Program bevezetésének megvizsgálása,
• Országos Mikrohitel Program megújítása,
• vállalati energiahatékonysági beruházások finanszírozását biztosító konstrukciók bevezetése.

5. A kkv-k nemzetköziesedésének elősegítése ezt takarja például:

• határon túli vállalkozások fejlesztése, és a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Tőkealap tevékenységének kiterjesztése.
• Külgazdasági Integrált Együttműködési Platform (KIEP).
• HYPER program.
• HEPA Exportakadémia.

6. A szükséges tudás megszerzésén, a vállalkozói kultúra erősítésén ezeket a teendőket érti a minisztérium:

• felnőttképzés pályakövetési rendszer és munkaerő-piaci előrejelző rendszer,
• a magyar vállalkozói világ valós működését és igényeit vizsgáló elemző, tudományos tevékenységek ösztönzése,
• speciális vállalkozói csoportok vállalkozói képességeinek erősítése,
• a vállalkozói szellemű oktatás fejlesztése Magyarországon,
• vállalkozói életforma népszerűsítése,
• rugalmas, családbarát foglalkoztatási formák ösztönzése,
• felsőoktatásban végző fiatalok és a kkv-k összekapcsolása.

A csupa szép és jó célt megfogalmazó, már-már álomvilágba kalauzoló nagyszabású stratégia azzal a realitással számol, hogy hamarosan nagy számban fognak nyugdíjba vonulni a rendszerváltás után (kényszer)vállalkozókká lett emberek. Ezért a generációváltást is meg szeretné könnyíteni a minisztérium.

7. A generációváltás támogatásának keretében:

• cégátadást segítő pénzügyi konstrukciók fejlesztése és támogatása,
• cégtulajdon átadását segítő szervezeti háttér kialakítása,
• a generációváltáshoz kapcsolódó üzleti szolgáltatások piacának fejlesztése, támogatása,
• tájékoztató, figyelemfelkeltő kampány,
• a vállalkozások generációváltását segítő tanácsadási és mentorálási szolgáltatások fejlesztése.

A generációváltási kényszer csak az egyik oka annak, hogy az ITM szerint miért kell tudatos kormányzati kkv-s fejlesztési stratégia.

A munkaerőhiány és az abból fakadó megemelkedő bérszint a vállalkozási szférát automatizálásra, a termelékenység fokozására kényszeríti.

Az anyag szerint a 2010 óta Magyarországon a vállalati szférában bekövetkezett termelékenységjavulás minden méretkategórában meghaladta a többi V4 (visegrádi négyek – Magyarország mellett Csehország, Lengyelország, Szlovákia) és az EU-ban mért ütemet, de ez sem volt elég ahhoz, hogy elérjük akár a V4-ek átlagát, az EU átlagáról nem is beszélve. Az EU-átlag csupán 40 százalékát éri el a magyar kkv-k termelékenysége, az itteni nagyvállalatok valamivel jobb mutatót produkálnak, de így is alig haladja meg azok termelékenysége az EU28-ak termelékenységének a felét.