Márciusban 8,0 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest a nyers és a munkanaphatással kiigazított adat szerint egyaránt – jelentette szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az iparitermelés márciusi növekedése 21 havi rekordnak számít, legutóbb 2017 májusában regisztrált ennél nagyobb emelkedést a KSH.
Az előző hónaphoz képest 1,0 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelés. Az első negyedévben 6,2 százalékkal nőtt az ipar kibocsátása a múlt év azonos időszakához mérve.
A KSH jelentése szerint a legnagyobb súlyú járműgyártásban gyorsult, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában kissé lassult a növekedés üteme. Februárban a járműgyártás termelése 10,0, a számítástechnikai és elektronikai termékek termelése 11,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az ipari átlagtól elmaradó mértékben emelkedett, tette hozzá a KSH. Az élelmiszeripari termelés éves növekedési üteme tavaly február óta meg sem közelítette a 8,0 százalékot.
Bizakodóak az elemzők
Az ipari termelés növekedési ütemének gyorsulása érdemben növelte a szektor hozzájárulását az első negyedévi GDP-növekedéshez – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt adatait kommentálva.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az ipar a tavalyi utolsó negyedévben mértnél is nagyobb mértékben járulhatott hozzá az első negyedéves GDP-növekedéshez.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is azt emelte ki, hogy az első negyedévben 6,2 százalékra gyorsult az ipari termelés növekedése a tavalyi negyedik negyedévi 5,1 százalékhoz képest, így hozzájárulhatott a GDP-növekedés érdemi gyorsulásához, amely megközelíthette az 5,5 százalékot is. A kimagasló évkezdet miatt a Takarékbank felfelé módosíthatja idei 4,4 százalékos éves GDP-növekedési előrejelzését is.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a friss adatokat értékelve arra is felhívta a figyelmet, hogy szerepet játszik a bázishatás is, 2018 márciusában ugyanis visszaesés volt az iparban, így alacsonyabb teljesítményhez képest jött az idén márciusban elért többlet. Az első háromhavi adatok viszont azt mutatják, hogy az iparban megjelent új kapacitások kompenzálják az európai gazdaság lassulásából adódó lanyhább külső keresletet.
Az Erste közleményében Nyeste Orsolya szenior makrogazdasági elemző azt írta, kedvező, hogy havi szinten is folytatódott az erőteljes bővülés, hiszen februárhoz képest további 1 százalékkal nőtt az ipari termelés volumenindexe. Az első negyedéves 6,2 százalékos bővülés szerint is azt sugallja, hogy a szektor hozzájárulása kifejezetten erős lehetett az első negyedéves GDP-növekedéshez, a főbb exportpiacokon mutatkozó lassulás ellenére is. A magyar ipar teljesítménye tehát a kedvezőtlenebb globális környezet mellett is meglehetősen ellenállónak bizonyult. Mindemellett a második negyedévtől kezdve várhatóan főbb exportpiacainkon is lassú javulás indulhat meg, s így akár már a külső környezeti tényezők is támogathatják az ipar teljesítményét az év további részében.
Összességében, figyelembe véve az egyéb tényezőket is, többek között az erős kiskereskedelmi forgalmi adatokat illetve az építőipari teljesítmény szárnyalását Nyeste Orsolya szerint kifejezetten erős, 5% körül GDP-növekedési adat prognosztizálható az első negyedévre.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
