Az erős 2018-as teljesítmény után lassan elérheti kapacitáskorlátait a magyar gazdaság – állapítja meg friss előrejelzésében az Európai Bizottság. Ezzel együtt az idei és a jövő évi növekedési előrejelzését is javította a testület. A tavaly őszi 3,4 százalékról 3,7 százalékra javította 2019-es magyar növekedési előrejelzését az Európai Bizottság , a 2020-as prognózist pedig 2,6-ról 2,8 százalékra emelték, adta hírül a Portfolio.hu.
A kedden megjelent friss elemzés szerint elsősorban a belső kereslet hajthatja a növekedést. Az export hozzájárulása viszont az eddiginél kisebb lehet, de ezt a jelek szerint ellensúlyozza a közösségi- és magánfogyasztás felpörgése. A Bizottság kiemeli, hogy a fogyasztást elsősorban a foglalkoztatottság és a bérek emelkedése hajtotta már 2018-ban is, és ez várhatóan a következő két évben is folytatódik. A tavalyi 9,6 százalékról a béremelkedési ütem valamelyest lassulhat, de szerintük idén és jövőre is 6,5 százalék körül lehet. Ezzel párhuzamosan az egységnyi munkaerő költsége is emelkedhet évente 4 százalékkal.
A béremelkedéssel párhuzamosan a termelékenység továbbra sem indul erőteljes növekedésnek, a gépberuházások csökkenéséből pedig arra lehet következtetni, hogy a következő időszakban sem várható a termelékenység robbanásszerű emelkedése.
A javuló növekedési előrejelzés ellenére az Európai Bizottság szerint hosszabb távon lassulhat a bővülés üteme, mivel a belső kereslet lassan eléri korlátait, a külső oldalról pedig nem várható, hogy ezt ellensúlyozza az export.
A munkaerő költségének emelkedése és a fogyasztás további élénkülése inflációs kockázatot hordoz a Bizottság szakemberei szerint, így a tavalyi 2,9 százalékról 3,2 százalékra gyorsulhat az áremelkedési ütem. A feldolgozatlan élelmiszerek és energiaárak nélkül számított inflációs ráta pedig ennél is magasabb, 3,9% lehet.
