Az áfatörvény alapján a számlakibocsátónak a teljesítés elmaradása esetén is áfafizetési kötelezettsége keletkezik, ha olyan számlát bocsát ki, amelyben áfát hárít át. Ilyen esetekben az áfakötelezettség alól a számlakibocsátó akkor mentesülhet, ha
- bizonyítja, hogy nem teljesült a számlában feltüntetett gazdasági esemény a felek között (teljesítés hiánya), és
- ezzel egyidejűleg haladéktalanul érvényteleníti az érintett számláját, vagy amennyiben nem ő volt a számlakibocsátó (a nevében valaki más állította ki az érintett számlát), akkor a számlabefogadót haladéktalanul értesíti, hogy részéről nem történt teljesítés (számla érvénytelenítése).
A Kúria a nemrég meghozott ítéletében a mentesülés fenti feltételei kapcsán rámutatott arra, hogy a felek közötti teljesítés hiányát a számlakibocsátó akár az adóhatóságnak vagy a bíróságnak az erre vonatkozó döntésével is bizonyíthatja. A Kúria emellett hangsúlyozta azt is, hogy ilyenkor a számla érvénytelenítésére a számlabefogadó által kezdeményezett rendes és rendkívüli jogorvoslati eljárás befejezését követően is sor kerülhet.
A Kúria fenti döntése alapján a fiktív számlás esetekben a számlakibocsátóknak lehetőségük van arra, hogy visszakapják az általuk befizetett áfát azokban az esetekben, amikor az adóhatóság a teljesítés hiánya miatt a számlabefogadók áfalevonási jogát korlátozta. A Kúria újabb döntése az adóhatóság jövőbeli gyakorlatát is érintheti, hiszen a számlabefogadó adólevonási jogát korlátozó megállapítás egyúttal a számlakiállítónál visszaigényelhető áfát jelenthet – mondta Dr. Pásztor János, a WOLF THEISS Faludi Erős Ügyvédi Iroda adójogi csoportjának vezetője a döntés kapcsán.
