Gazdaság

Nem lesz miből gyümölcslevet gyártani, gondban a Sió

Komoly gondok elé néz a hazai gyümölcslégyártás, mert rohamosan csökken a felhasználható alapanyag, derült ki a FruitVeB tanácskozásán. Ráadásul a klasszikus magyar gyümölcslevekhez szinte asztali minőségű termésre, zamatos fajtákra van szükség, írta a Magyar Mezőgazdaság.

A fogyasztók mind igényesebbek, és a jó minőségű gyümölcsléhez az alapanyagnak is szinte étkezési minőségűnek kell lennie, általában 80-85 százalékos érettségben, foglalta össze a követelményeket a tanácskozáson a Sió Eckes Kft. műszaki igazgatója, Apel Margit. Az ipari gyümölcs nem hullott gyümölcs, nem lehet romló hibás, „kukacos”, erjedésnek indult, és bár sokan géppel rázzák le, madárfészek azért ne legyen benne, fogalmazott az igazgató.

Nagy kérdés szerinte, lesz-e elég őszibarack, ami számos termékük alkatrésze, és nehezen pótolható. A kisebb-nagyobb őstermelők ugyanis fölhagytak a termesztéssel, megszűntek a szakcsoportok, megöregedtek a gazdálkodók és nincsenek új telepítések. A cég évenként 5000 tonna őszibarackot dolgoz föl, 2018-ban azonban már csak feleennyit tudtak fölvásárolni.

Gyártóként több dolog is gondot okoz

Hogy mi a gyár gondja? Bár kötnek szerződést a beszállítókkal, nem tudják ellenőrizni, hogy miért nem kapják meg a szerződött mennyiséget. Igen nagy az áringadozás, és hiába próbáltak átlagárat megadni a szerződésben 10-15 százalékos rátartással, 21 év alatt nem sikerült bevezetni ezt a megoldást. Nehéz követni azt is, hogy gyakran változik a tulajdonosi kör, és egyik évről a másikra ötletszerűen kötnek szerződést.

Magyarországon nincs igazi ipari céltermelés, mindenki a frisspiacról kieső gyümölccsel keresi meg a feldolgozókat.

Nincs kellő infrastruktúra sem, ami lehetővé tenné az ütemezett és folyamatos szállítást, valamint a hűtést. Zsugorodik a termőterület, és háttérbe szorulnak a hagyományos magyar gyümölcsfajták, amelyek a legjobbak a velőgyártásra. Ez a termék igényesebb, mint a sűrítmény, csak ízes, aromás fajtákból készülhet. Tartályládában vagy tízes rekeszben fogad gyümölcsöt a Sió Eckes, ami tovább drágítja a szállítást.

Most Szabolcsból 12 forintba kerül útdíjjal együtt egy kiló alma elszállítása Siófokra. A munkaerőhiány mindenkinél nagy gond, nincs, aki leszedje, elszállítsa és feldolgozza a gyümölcsöt. Ha nem alakul ki valamilyen iparigyümölcs-termelési kultúra Magyarországon, hamarosan nem lehet magyar alapanyagból készíteni ezeket a klasszikus magyar gyümölcsleveket. A Siónál 2003-ban 104 millió liter gyümölcslé készült, 2017-ben pedig 50 millió liter.

FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után a Siótól levelet kaptunk, mely szerint

a hír forrásaként műszaki igazgatóként megnevezett Apel Margit 2018.12.31-óta nem a SIÓ-ECKES Kft. munkatársa, a FruitVeB konferencia időpontjában december 6-7-án sem volt már aktív, területét november 30-án leadta. A FruitVeb tanácskozáson általa képviselt információk semmilyen formában nem tükrözik a SIÓ-ECKES Kft. vezetésének álláspontját és azok egy nem nyilvános szakmai megbeszélésen hangzottak el.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Lehotka László 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik