Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön kihirdetett ítéletében úgy döntött, hogy nem volt jogsértő a bírók kényszernyugdíjazása 2011-ben, írja az Index. A pert 2012-ben 160 bíró indította, mivel szerintük a nyugdíjkorhatár leszállításának módja sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tisztességes eljárásról, a diszkrimináció tilalmáról és a magántulajdon védelméről szóló cikkeit.
Ugyanis a bíráknak nem volt módja bírói jogorvoslatra, az életkoruk alapján pedig hátrányos megkülönböztetést kaptak és jövedelemtől is elestek. A strasbourgi bíróság 2014-es döntése értelmében azt vizsgálta, hogy sérült-e a kérelmezők joga a háborítatlan magánélethez.
Az ügy előzménye, hogy a parlament 2011-ben 62 évre szállította le a bírók kötelező nyugdíjkorhatárát, azzal az indoklással, hogy rájuk is az általános nyugdíjkorhatár vonatkozzon.
A kötelező jelleg azonban arra utalt, hogy a valódi cél inkább a bírók megbüntetése lehetett, a kényszernyugdíjazást pedig a Velencei Bizottság és az EU bírósága is jogsértőnek nyilvánította, az Alkotmánybíróság pedig megsemmisítette.
A parlament ezek után módosított formában ismét törvényt fogadott el a bírák nyugdíjazásáról, eszerint a kötelező nyugdíjazás csak 2023-tól érvényes, addig felmenő rendszerben, fokozatosan nyugdíjazzák a bírókat.
