Isten óvja Magyarországot attól, hogy az arany legyen a mentsvára
– így kommentálta Surányi György egyetemi tanár, az MNB korábbi elnöke a HVG-nek adott interjújában azt a hírt, hogy a jegybank válságra spekulálva, átláthatatlan pénzügyi manőverrel megtízszerezte aranytartalékát. Surányi kijelentette, hogy az aranynak a mai monetáris rendszerben nincs helye. Felhívta a figyelmet arra, hogy a G20, azaz a világ 19 legnagyobb országát és az Európai Uniót tömörítő szervezet jegybankjainak többsége 2001 és 2018 között csökkentette aranytartalékát.
Nem használható piaci beavatkozásra, nehézkes pénzzé tenni, általános fizetőeszközként sem működik, miközben nem kamatozik, s drága a tartása, hiszen őrzéséről gondoskodni kell.
A korábbi MNB-elnök leszögezte:
ha egy jegybank aranyat vásárol, fedezetlen kockázatot vállal magára.
A Magyar Nemzeti Bank reagált Surányi interjújára. Hoffman Mihály igazgató szerint Surányi a 20-30 évvel ezelőtti dogmáknál ragadt le, s nem vette figyelembe, hogy az aranytartalék növelése és országon belüli birtoklása összhangban van a nemzetközi trendekkel, támogatja a pénzügyi stabilitást, és tovább erősítheti a Magyarország iránti piaci bizalmat. A direktor úgy véli, az arany normál piaci körülmények mellett meglévő bizalomerősítő szerepe válsághelyzetben tovább erősödik, és Surányi állításával szemben az arany megőrizte történelmi szerepét, és továbbra is az egyik legbiztonságosabb eszköz. Hoffman szerint egyenesen meghökkentő Surányi állítása, hogy az arany nem pénz, hiszen a közgazdászok között jól ismert Alan Greenspan volt amerikai jegybankelnök mondása, miszerint a nyomtatott pénzt szélsőséges körülmények között senki nem fogadja el, míg az aranyat mindig elfogadják, mert végső fizetési eszközként funkcionál.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Yeshiel Panchia
