Kedvezett a meleg időjárás az élővirág-vásárlási kedvnek, a magyarországi termelők azonban kevesebbet termeltek az idén a tavalyinál a halottak napi virágforgalom túlnyomó részét adó fajtából.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) MTI-hez eljuttatott körképe szerint több mint 20 millió szál krizantém kerül a temetőkbe a napokban, októberben és november elején az éves krizantémmennyiség 60 százalékát adják el a kereskedők.
Kitértek arra is, hogy a kritikus meleg hatással volt a krizantémtermesztésre, jelentősen nőttek az előállítási költségek, ezért sok termelő abbahagyta a termesztést. A korábbi évekhez képest mintegy 10 százalékkal kevesebb dugványt vásároltak a termelők.
A NAK által megkérdezett termesztők valamelyest érvényesítették a költségnövekedést a termelői árakban, amelyek 10 százalékkal nőttek az előző évekhez képest. A fogyasztói árak nem emelkedtek jelentősen.
Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szövetségének elnöke a Világgazdaság című lapnak elmondta, hogy a hazai őstermelők nem képesek kiszolgálni a megnőtt keresletet, ezért a virágok nagy része importból származik, főleg Hollandiából, Dániából és Belgiumból.
A NAK tájékoztatása szerint a krizantémtermesztés alapvetően szezonális munka, mintegy 3000 családnak jelent plusz bevételt, közülük 800-an foglalkoznak jelentősebb mértékben krizantémmal, a tavaszi dísznövények termesztését egészítik ki ezzel.
A termesztés alapvetően a nagyvárosok közelében jellemző, jelentős termőterület Dabas, Lajosmizse, Kecskemét térsége, Nyíregyháza és Szeged környéke. Mindemellett az egész országban jellemző a kisebb mértékű helyi termesztés is, a legtöbb helyen korszerűtlen módszerekkel, több évtizedes technológiával.
Míg korábban a fehér színű volt a divat, manapság a zöld és a kétszínű (piros-fehér, napsárga-narancs, lila-rózsaszín) a legkelendőbb. Országrészenként is eltérő a trend: Nyugat-Magyarországon például a pompon típusúak, az Alföldön, Tiszántúlon a napraforgóra hajazó Eleonóra a népszerű.
Kiemelt kép: MTI/H. Szabó Sándor
