A kormány azt szerette volna elérni, hogy az állam adósságának egyre nagyobb része a magyar lakosok kezében legyen, mert így egy esetleges krízis kevésbé rázza meg az állam finanszírozását, a magyar magánszemélyek sokkal inkább kiülik az esetleges felfordulást, mint a bankok vagy külföldi pénzügyi befektetők. Ezért a magyar lakossági állampapíroknál direkt megemelte az állam a kamatokat, hozamokat. Csak aztán a bankok, alapítványok, önkormányzatok és amúgy is gazdag magánszemélyek kijátszották a rendszert – festi le az elmúlt években kiépült szisztémát az Index.
Miközben a bankok fél százalék körüli betéti kamatokat kínáltak a magánszemélyeknek, a magyar állam a lakossági állampapírokra 2-3-4 százalékos lényegében biztos hozamot ígért. Szóval megérte lakossági állampapírt venni. Azt a bankok forgalmazták, a forgalmazásért 1 százalékos jutalékot kaptak az államtól. Rájöttek arra dörzsölt magánszemélyek és persze a bankok, hogy a bank a legjobb adósoknak, legkisebb kockázatú ügyfeleinek egy-másfél százalékon hitelt nyújt, a magánszemély ebből megveszi a mondjuk 2,5 százalékon ketyegő lakossági állampapírt, így mind a bank jól jár (lényegében garantáltan visszakapja a hitelt 1-1,5 százalékos kamattal megfejelve, plusz még 1 százalékos állampapír-közvetítői jutalékot is behúz), és a jól fizető ügyfél is (mert a magánszemély ügyfél kockázatmentesen 1-1,5 százalék nyereséghez jut).
Volt, hogy nem magánszemély ügyfélnek adtak hitelt és az vette meg belőle a magasabb kamatozású állampapírt, hanem alapítványnak, mert az is vehetett ilyen terméket.
De a bankok is ügyeskedtek, néha ők maguk visszavették a magas hozamú állampapírokat és így ők kaszálták le a kockázatmentes profitot.
Az egészen az államadósság-kezelő szervezet, az ÁKK veszített, rajta keresztül pedig a magyar adófizetők.
Az állam az elmúlt másfél évben igyekezett ennek a játéknak véget vetni, szigorította a szabályokat, de még mindig megéri hitelből lakossági állampapírt venni.
(Képünk illusztráció. Fotó: MTI/Mohai Balázs)
