A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2018 I. negyedévében 4,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A KSH jelentése szerint a növekedéshez elsősorban a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 4,7, az előző negyedévhez viszonyítva 1,2 százalékkal nőtt.
Termelés
Az ipar hozzáadott értéke 2,0, ezen belül a feldolgozóiparé 2,5 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a gép és gépi berendezés gyártása ágazat kivételével a jelentősebb súlyú ágazatok mindegyike bővült. Az építőipar teljesítménye 23 százalékkal emelkedett. A nemzetgazdasági ágon belül az ágazatok mindegyikét jelentős növekedés jellemezte.
A mezőgazdaság hozzáadott értéke 0,6 százalékkal csökkent.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 4,9 százalékkal nőtt. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 12, a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 8,2, a szállítás, raktározásé 5,2 százalékkal emelkedett.A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 6,8 százalékkal bővült, ezen belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység növekedése volt jelentős. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 0,6 százalékkal nőtt, amit a biztosítás és az egyéb pénzügyi tevékenység javuló teljesítménye magyaráz. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,3 százalékkal csökkent.
- A bruttó hazai termék 2018. I. negyedévi, 4,4 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,6, az ipar 0,5, az építőipar 0,5 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység, illetve az információ, kommunikáció együttes hozzájárulása (0,7, 0,6 illetve 0,5 százalékpont) volt a legjelentősebb. A közigazgatás, oktatás, egészségügy 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.
Felhasználás
A háztartások tényleges fogyasztása 5,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,9 százalékkal bővült, ezen belül minden kiadási csoportban volumennövekedést mértek. A kiadási csoportok közül a lakberendezés, lakásfelszerelés, az élelmiszerek, a közlekedés, a hírközlés, valamint a szabadidő, kultúra esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 6,0 százalékkal nőtt.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,7, a közösségi fogyasztásé 4,6 százalékkal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 8,3 százalékkal nagyobb lett.
- A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 5,0%-kal emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is jelentősen növekedett, az I. negyedévben 17 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké jelentősen nőtt, az előbbi nagyobb mértékben. A nagyobb súlyú ágak többségében a beruházási volumen növekedése, a feldolgozóipar esetében enyhe csökkenés volt megfigyelhető. A költségvetési szervek beruházásai kiemelkedően emelkedtek, míg a vállalkozások beruházási tevékenysége mérséklődött.
A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 4,5 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználás a I. negyedévben összességében 4,8 százalékkal emelkedett.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 671 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 3,5, az import 3,8 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 3,1, a behozatal 5,1 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 5,4%-kal nőtt, importja 2,8%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
- A bruttó hazai termék 2018. I. negyedévi 4,4 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 3,6, a bruttó felhalmozás 0,7 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében nem változtatott a GDP növekedési ütemén.
2018 I. negyedévében az előző negyedévhez képest
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 1,2 százalékkal nőtt. (Az előző negyedévivel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján történik.)
A termelési oldalon a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 2,2, a szolgáltatásoké 1,5, az építőiparé 0,7, az iparé 0,6 százalékkal bővült.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 1,3 százalékkal emelkedett. A közösségi fogyasztás 0,9, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások 0,5 százalékkal lettek alacsonyabbak. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,9 százalékkal nőtt. A külkereskedelemben az export 1,3, az import 2,7 százalékkal bővült.
Elemzők: a lakossági fogyasztás tartósan a gazdasági növekedés húzóereje marad
A gazdasági növekedés húzóereje továbbra is a lakossági fogyasztás marad, amely a termelési oldalon a szolgáltatásokban hozzáadott érték növekedésével párosul. Az első negyedéves GDP-adatokról kedden megjelent KSH-jelentést kommentáló piaci elemzők várakozása szerint a későbbiekben kiegyenlítettebb szerkezetű lehet a növekedés, amikor az új termelőkapacitások belépésével az ipar, vele párhuzamosan a felhasználási oldalon az export is jobban hozzájárulhat a gazdaság teljesítményéhez.
- Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a felhasználási oldalon egyre inkább egyoldalúvá válik a gazdaság növekedési szerkezete.
A végső fogyasztás önmagában 3,6 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, ami mögött elsősorban a lakossági fogyasztás dinamizálódása húzódik meg, mind a rendszeres bérkiáramlásnak, mind az egyszeri juttatások jelentős emelkedésének köszönhetően. A várakozásokat is felülmúló mértékben bővültek a beruházások is, amiben a munkaerőhiány okozta beruházási kényszer és az uniós forrásfelhasználás együttesen játszik szerepet.
A termelési oldalon egyre inkább a szolgáltató szektor húzza a magyar gazdaságot: a 4,4 százalékos növekedésből 2,6 százalékpontot ez a szektor magyaráz. A 2013 óta a legerősebb negyedévét produkáló szolgáltató szektort elsősorban az információ, kommunikáció és a kereskedelem, vendéglátás húzta. Az előbbit a munkaerőhiány szülte digitalizáció, utóbbit a lakosság vagyoni helyzetének javulása magyarázhatja. Az építőipari teljesítmény a tavalyi évi magas bázis mellett némileg mérséklődött, miközben a gyenge külkereskedelemmel párhuzamosan az ipar, ezen belül is a feldolgozóipar, az elmúlt évek egyik legharmatosabb évkezdetét produkálta.
Előre tekintve az ING Bank szakértői úgy ítélik meg, hogy a mostani növekedési dinamika nagyjából fennmaradhat a következő negyedévekben is. Ugyanakkor a szerkezetben némi változást várnak a nettó export javulásával, ahogy az új ipari kapacitások belépnek a rendszerbe. Összességében 2018-ban 4,2 százalékos GDP-bővüléssel számolnak.
- Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az év hátralévő részében továbbra is a belső fogyasztás lehet a növekedés motorja.
Kérdésesnek tartja azonban, hogy az egyelőre kedvező külső környezet fennmarad-e, mert ha tartósan megváltozik, az visszafoghatja a gazdasági növekedést. A termelési oldalon az építőipar lehet az egyik főszereplő.
Kiemelte: a közeljövőben új kapacitások jelennek majd meg, amelyek a termelés beindulásával mind az iparnak, mind a GDP-nek lökést adhatnak. Ezek a kapacitások az év második felében és jövőre járulhatnak hozzá a növekedéshez. Németh Dávid a jelenlegi kilátások alapján úgy ítéli meg, az idén 4 százalékkal növekedhet a GDP, de jövőre valamivel lassabb, 3-3,5 százalékos tempóval lehet számolni.
- Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője azt hangsúlyozta, hogy a lakossági fogyasztás az elkövetkező negyedévekben erős maradhat, hiszen a munkapiac továbbra is feszes, az idén kitart a bérek jelentősebb emelkedése és magas szinten állnak a fogyasztói bizalmi indexek is.
Emellett folytatódik az uniós támogatások intenzív felhasználása, ami pedig a beruházások további emelkedését sugallja. Így a belső kereslet bővülése lehet a GDP növekedésének meghatározó tényezője 2018-ban is. Közben az export növekedése valamelyest gyorsulhat az elkövetkező negyedévekben. Az első negyedévben egyébként a nettóexport-növekedéshez való hozzájárulása semleges volt, ami kedvezőnek mondható, hiszen az élénkülő belső kereslet végül az import vártnál kisebb megugrásával járt. Ez azonban változhat, s véleménye szerint az idén összességében a nettóexport-növekedéshez való hozzájárulása ismét negatívba csúszik. Összességében éves szinten 4 százalék körüli ütemben bővülhet szerinte a magyar gazdaság.
- A pénzügyminisztérium kiemelkedőnek ítélte a növekedést.
Arra számítanak, hogy a 4,3 százalékos idei növekedési prognózisnak megfelelően az elkövetkező negyedévekben is érdemben 4 százalék feletti növekedési ütemek jönnek.
