Óriáscég uralja a világ szemüvegpiacát

Kevesen tudják, hogy amikor ránéznek az egyik leghétköznapibb tárgyra, a szemüvegre, egy 100 milliárd dolláros piac termékét látják. A fejlett országokban a felnőtt lakosság 70 százalékának van szüksége valamilyen dioptriás szemüvegre, nem is beszélve a fejlődő országok egyre nagyobb szemüvegigényéről és a napszemüvegek iránti keresletről. Ehhez jön még hozzá az is, hogy

miközben egy kiváló minőségű teljes szemüveg (keret és lencse együtt) előállítási költsége 10 ezer forint körül van, egy teljes szemüveg ára a márkás keretek miatt könnyen eléri a 100 ezer forintot.

Magyarországon a Házi Patika felmérése szerint 10-15 ezer forintba kerül a legolcsóbb, nem vékonyított, védőbevonat nélküli, rövid- vagy távollátóknak gyártott lencse. Akinek multifokális lencsére van szüksége, vagyis közelre és távolra sem lát rendesen, az 20 ezer forint alatt nem kap lencsét. És akkor még nem is vettük meg hozzá a használathoz elengedhetetlenül szükséges keretet.

Nem csoda, hogy a Guardian egy hosszú cikket szentelt annak a tranzakciónak, amelynek során két nagy, a szemüveggyártásban fontos pozíciót betöltő cég egyesült és ezzel

1,4 milliárd embert magába foglaló fogyasztói bázist hoztak létre.

Francia-olasz házasság

A kereteket forgalmazó Luxottica és az lencsegyáros Essilor összeolvadására márciusban bólintott rá az Európai Unió, csatlakozva az Egyesült Államokhoz. Az uniós szakemberek megkérdeztek róla 4000 látszerészt, akik arra jutottak, hogy a lépés nem veszélyezteti a versenyt. Érdekes, hogy miközben a cégcsoport fogyasztóinak nagysága így már vetekszik az Apple-lel és a Facebookkal, és náluk rendre elhangzik kritikaként, hogy kisajátítják a piacot, az EssilorLuxotticánál ez nem merült fel.

A számokból az látszik, hogy az évente közel 1 milliárd szemüveget piacra dobó új óriáscég értéke el fogja érni az 50 milliárd dollárt.

Az unió döntését az is magyarázhatja, hogy az összeolvadással ugyanis technikai értelemben nem lesz monopólium az EssilorLuxottica, mert az Essilor a lencsepiacnak „csak” a 45 százalékát uralja, a Luxottica pedig „csak” 25 százalékos részesedéssel rendelkezik a szemüvegkeretek piacán. Mégis, hasonló folyamatra az elmúlt 700 évben nem volt példa (azóta, hogy az emberek egyre nagyobb számban kezdtek el szemüveget vásárolni), hiszen most egy érdekeltség kezébe került egy szemüveg teljes gyártási folyamata.

Az Essilor egy francia multi, amely az 1970-es évektől kezdve erősödött meg, és jelenleg a gyógyászati célú szemüveglencsék piacának közel felét birtokolja. Az elmúlt húsz év során 250 céget olvasztott magába, jelenleg 300-400 ezer üzletbe szállítanak világszerte. Magyarországon 1990 óta vannak jelen, így ha ön szemüveges, akkor nagy valószínűséggel az Essilortól vásárolt lencsét.

Az olasz Luxottica még nagyobb játékos a piacon, hozzájuk tartozik ugyanis a Bvlgari, a Dolce&Gabbana, az Emporio Armani, a Giorgio Armani, a Michael Kors, az Oakley, a Persol, a Prada Prada Sport, a Ray-Ban, a Versace és a Vogue Eyewear szemüvegkollekciója. A cég magyarországi leánya, a Luxottica Central Europe Kft. a cégadatok szerint 2016-ban 4,4 milliárd forintos forgalmat bonyolított.

Il Presidente

A két cég közül a Luxottica története az érdekesebb, amely 50 év alatt lett egy apró családi cégből óriás. A céget Leonardo Del Vecchio alapította 1961-ben az olaszországi Agordóban, akkor még csak alkatrészt gyártottak a szemüvegkeretekhez. 1994 óta Del Vecchio Olaszország legnagyobb egyéni adófizetője és az ország második leggazdagabb embere. Minden évben karácsonyi ünnepséget szervez az agordói gyár 4500 dolgozójának, amelyen egy-egy olasz popsztár lép fel, a tulajdonost pedig a munkások egyszerűen csak Il Presidentének, vagyis az elnöknek hívják.

A Luxottica sikere két faktoron alapszik: az egyik, hogy a szemüvegkeret készítését az elejétől a végéig ellenőrzik, a nyersanyagbeszerzéstől a forgalmazásig.

A másik, hogy Leonardo Del Vecchio már korán észrevette, hogy a szemüveg nemcsak egy orvosi eszköz tud lenni, hanem divatos kiegészítő is. 1988-ban megállapodott Giorgio Armani olasz divattervezővel, hogy a Luxottica fogja forgalmazni az ő kereteiket, ez pedig megnyitotta az utat a Luxottica számára az összes többi luxusmárka felé.

Az üzlet annyira bejött, hogy az 1990-es évek elejére London pénzügyi központjában, a Cityben sofőrök vitték a Luxottica alkalmazottjait az optikákba teríteni a szemüvegkereteket.

Del Vecchio találta ki azt is, miután 645 millió dollárért felvásárolta a márkát, hogy a Ray-Ban a napszemüvegek mellett, a minőségen is javítva, szálljon be a dioptriás szemüvegek piacára is.

Mára a Ray-Ban a legértékesebb optikai márka a világon, évente több mint 2 milliárd dollár bevételt generál a Luxotticának és a feltételezések szerint a cégcsoport profitjának 40 százaléka köszönhető neki.

A Ray-Ban felvásárlása azonban nem nélkülözi a negatív elemeket sem: a megállapodás előtt Del Vecchio azt ígérte, hogy megvédi a négy amerikai és írországi gyárban található, több ezer munkahelyet. Ehhez képest a Ray-Ban szemüvegeket kivonták 13 ezer üzletből, felsrófolták az árakat, az amerikai és ír gyárakat három hónap alatt bezárták, a termelést pedig áthelyezték Kínába és Olaszországba.

Kiemelt kép:Jean-Christophe Verhaegen / AFP