2017-ben a magyar gazdaság a vártnál kissé gyorsabban, 4 százalékkal bővült, ami lényegesen gyorsabb az EU átlagánál, de a régióban közepes ütem. A GKI nem változtat 2018. évi 3,8 százalékos GDP és 9 százalékos beruházási előrejelzésén, a fogyasztás várható bővülését viszont 3,5 százalékról 4 százalékra emeli.
Az ágazatok közül
az építőipar tavalyi szárnyalása a magas bázis miatt lassul, de továbbra is ez az ágazat növekszik a leggyorsabban.
- Az ipar a tavalyihoz hasonlóan 5%-kal bővül,
- a mezőgazdaság 2017. évi visszaesését idén várhatóan növekedés,
- a közigazgatásét stagnálás követi,
- némi gyorsulásra pedig a pénzügyi szektorban lehet számítani.
A GKI korábbi előrejelzéséhez képest 3 százalékról 2,7 százalékra csökkenti idei inflációs, 4 százalékról 3,7 százalékra munkanélküliségi prognózisát.
Világgazdaság
A konjunktúra a korábban vártnál is erőteljesebben folytatódik, bár továbbra is elmarad a válság előttitől. A globális fellendülés a fejlett országok bővülő köre mellett mind több felzárkózó és fejlődő országra terjed ki. Ugyanakkor a geopolitikai feszültséggócok és a terrorizmus mellett új veszélyforrások alakultak ki. Egyelőre bizonytalan, hogy a februári tőzsdei zuhanás majd korrekció csak átmeneti hullámzás, vagy egy tartós lejtmenet kezdete-e.
Súlyosan érintheti a világkereskedelmet az amerikai elnök által kezdett vámháború. Az EU jövője szempontjából kedvező, hogy végre megalakul a német kormány, ugyanakkor gondot okoz, hogy a reformokra szoruló Olaszországban előretörtek a populista és eurószkeptikus erők. A német-francia tengely megerősödése az Egyesült Államoktól kényszerűen függetlenedő, többsebességes európai integráció, az euróövezet megerősítése és kiterjesztése felé mutat, miközben még tisztázatlan a Brexit módja. A világszerte rendkívül alacsony kamatlábak és energiaárak időszaka lassan véget ér.
Fotó: Francois Mori / AP / MTI
Gazdasági várakozások
Az EU konjunktúraindexe januárban több mint egy évtizedes csúcspontjára került, s februárban ehhez képest csak minimálisan csökkent. Az ipari várakozások azonban romlottak, a magyar szempontból különösen fontos német ipari bizalmi index öt havi mélypontjára esett, bár még így is kedvező. A GKI konjunktúraindexe viszont februárban új történelmi csúcsára emelkedett.
Gazdaságpolitika
Számos nemzetközi intézmény (OECD, IMF, EU) is arra hívja fel a magyar kormány figyelmét, hogy a mostani, viszonylag jó években kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést. Konkrétan az EU-forrásoktól való túl erős függés lazítására, az EU-ban magas államháztartási hiány csökkentésére, az intézményrendszer piacgazdasági szemléletű átalakítására és a versenyképesség javítására lenne szükség, figyelembe véve, hogy a belső kereslet által hajtott növekedés rontja az egyelőre kiváló külső egyensúlyt is.
A választások után a magyar Európa-politika, ezen belül az euró bevezetéséhez való viszony újragondolására lesz szükség, ami szükségképpen ki kell, hogy hasson a magyar modellre is. (A GKI jelen előrejelzése nem foglalkozik a választások eredményével. Arra mutat rá, mit célszerű tenni, akárki nyer is.)
Gazdasági növekedés
Tavaly a magyar gazdaság a GKI – és a legtöbb más előrejelző intézmény, az MNB-től az EU-n át az IMF-ig – által vártnál gyorsabban, de a kormány által prognosztizáltnál egy hajszállal lassabban, 4 százalékkal bővült. Az EU módszertana szerinti növekedés 4,2% volt, ami lényegesen gyorsabb az EU 2,4 százalékos átlagánál, miközben a régióban csak közepes. (A negyedik negyedéves, kiugróan gyors, 4,9 százalékos magyar növekedés a régió ötödik helyére volt elég.)
2018-ra a GKI 3,8 százalékos növekedéssel számol, s a kormány kivételével (4,3%) gyakorlatilag minden előrejelzés a 4 százalékot csak megközelítő növekedést valószínűsít. Ez ismét lényegesen meghaladná az EU 2,3 százalékos átlagát, de a régióban feltehetőleg ismét csak közepes lesz. A belföldi felhasználás 2017-ben és idén is gyorsabban bővül, mint a GDP (6 illetve 5%), a különbség azonban csökken.
Jövedelem és fogyasztás
2018-ban immár hatodik éve tart a fogyasztás bővülése. A reálkereset növekedése a tavalyi 10% után 4,5% körülire lassul, a fogyasztásé viszont – mivel a lakosság igyekszik kisimítani vásárlásait, várakozásai kedvezőek, hitelfelvételi hajlandósága pedig erősödik – lényegében változatlan (4%) marad.
Beruházás
A 2017-ben újraindult beruházási ciklus hatására tavaly 17 százalékos volt a beruházások növekedése, idén 9 százalékos volumenbővülés várható. A 2016-ban 19,2 százalékos beruházási ráta 2017-ben 21,5 százalékra nőtt, idén pedig 22,5 százalékra emelkedhet, elérve a válság előtti szintet. 2018-ban – részben az EU források hatására – minden ágazatban élénkülnek a beruházások.
A jelenlegi uniós pénzügyi keretben Magyarország az EU-források korábbinál nagyobb részét, több mint felét a magánszektorba irányítja. 2018. március közepéig 81 ezer pályázat kapott támogatást, a megítélt támogatás 8150 milliárd forint (a 2014-20-as uniós fejlesztési ciklus teljes forráskeretének közel 92%-a), azonban ennek eddig csak a felét, 4300 milliárd forintot fizettek ki. A kifizetések jelentős része előleg, mivel a nagy projekteket előre vették, hogy a számláló „pörögjön”. Ugyanakkor ezek jelentős részénél a tényleges tevékenység még alig indult el.
Fontosabb ágazatok
A 2016. évi, stagnálásnál alig jobb növekedés után 2017-ben érdemben emelkedett az ipari termelés, igaz az utolsó negyedévben már jelentős lassulást mutatva. A bruttó termelés 2018-ban is a tavalyi 5% körüli ütemben bővül. Az építőipar tavaly szárnyalt, a termelés (a 2016-os nagy visszaesés után) csaknem 30 százalékkal növekedett. A nagyon magas szerződésállomány és a történelmi csúcsán levő építőipari bizalmi index az építési konjunktúra folytatódását vetíti előre a közbeszerzési, a lakossági és a vállalati piacon is.
2018-ban a termelés várhatóan 10 százalékkal emelkedik. 2017-ben a mezőgazdaság GDP termelése 9 százalékkal, a bruttó kibocsátás volumene 5 százalékkal csökkent. A visszaesést elsősorban a rossz időjárás, másrészt a nem megfelelő termelési szerkezet magyarázza. A nagy ingadozásokban azonban a valódi földpiac hiányának, a földbe való befektetés kockázatos voltának is fontos szerepe van.
Változás idén sem várható, a kis egyéni gazdaságok túlzott preferálása a gazdálkodó szervezetekkel szemben a mezőgazdasági termelés szerkezetének torzulásához és technikai lemaradáshoz vezet. Idén átlagos időjárás esetén 5% körüli agrár-GDP növekedés várható. A szolgáltatási GDP 2017-ben 3,3 százalékkal, a nemzetgazdasági átlagnál alacsonyabb ütemben bővült, mértéke azonban szinte megegyezett a 2016. évivel és az idén várhatóval. 2018-ban növekedés ismét csak az üzleti szolgáltatásoknál várható, a közösségi szolgáltatásoknál a tavalyi 1,3 százalékos visszaesés után stagnálás valószínű. A kiskereskedelmi forgalom 2017-ben 4,9 százalékkal bővült, idén 4,5% körüli bővülés várható.
Külkereskedelem
Az áruk és szolgáltatások kivitele 2015-16-ban a behozatalnál gyorsabban bővült. Ez a belföldi kereslet élénkülése nyomán 2017-ben megfordult, a kivitel GDP-ben mérve 7,1 százalékkal, a behozatal 9,7 százalékkal emelkedett. 2018-ban 6 illetve 7,5 százalékos dinamika várható.
A külkereskedelmi áruforgalom többlete 2017 után 2018-ban is mérséklődik (a 2016. évi 9,7 milliárd euróról 8,1 majd 7 milliárdra), a szolgáltatásoké viszont tovább emelkedik. A cserearányok idén a tavalyi 0,4 százalékhoz hasonlóan, 0,5 százalékkal romlanak.
Foglalkoztatás, munkanélküliség
A statisztikai javulás kezdetben a közmunka és a külföldi munkavállalás robbanásszerű elterjedésének volt az eredménye, de jelentősen bővült a valós hazai foglalkoztatás is.
- A foglalkoztatás bővülése azonban a tavalyi 1,6 százalékról 1% körülire lassul, mivel demográfiai okokból csökken munkavállalási korúak száma, a könnyen mobilizálható emberek száma pedig a tartósan rossz képzési struktúra, a külföldi munkavállalás, valamint egyes rétegek gyenge munkakultúrája következtében korlátozott. A növekedés egyik fő akadálya a munkaerőhiány.
Fotó: Marjai János / MTI
Ezt gépesítéssel és a termelékenység növelésével kellene pótolni. A munkanélküliségi ráta éves átlagban a tavalyi 4,2% után idén 3,7 százalékra, esetleg az alá mérséklődik, miközben a közfoglalkoztatás tovább csökken. Ha a közmunkásokat (vagy legalábbis többségüket) munkanélkülinek tekintenénk, a magyar ráta lényegében azonos lenne az EU 7,5% körüli átlagával.
Pénzügyi szektor
Az új hitelek nyújtása már több éve növekedni kezdett, 2016-tól azonban a vállalati, 2017-től pedig a lakossági hitelállomány is emelkedik. 2018-ban a vállalati és lakossági hitelek további bővülése várható. A bankok hitelportfoliója, profitabilitása és tőke-megfelelési mutatója kedvező. Az állam és a bankok önfinanszírozási program következtében kialakuló kölcsönös függése, egyes magyar tulajdonú bankoknál a tulajdonosi és hitelezett kör nem kellő elkülönülése kockázatok forrása.
Államháztartás, államadósság
A 2017. évi GDP-arányos deficit 1,9%, az előirányzott 2,4 százaléknál lényegesen alacsonyabb lett. Ugyanakkor az EU-támogatások széleskörű hazai megelőlegezése következtében tavaly a központi alrendszer pénzforgalmi deficitje csaknem 70 százalékkal meghaladta az előirányzottat, 2018 első két hónapjában pedig megközelítette az éves előirányzat 40 százalékát.
A várttól jelentősen eltérő folyamatok ellenére nem került sor a még tavaly tavasszal elfogadott 2018. évi költségvetés felülvizsgálatára. Nem csoda, hogy a költségvetési politika átláthatósága szempontjából Magyarország az utolsó helyen áll az EU-ban. Így 2018-ra jelenleg a GDP-arányos deficit 0,6 százalékpontos, 2,5 százalékos „választási” emelkedését irányozták elő. Az EU prognózisa szerint az EU-ban csak a román és francia államháztartási hiány lesz ennél magasabb. A GDP-arányos államadósság tavaly 1,8 százalékponttal, a tervezettnél valamivel kisebb mértékben csökkent. Az Eximbank beszámításával az adósságráta 74% volt.
Infláció, kamat, árfolyam
Tavaly a mezőgazdaság termelői árai valamint a feldolgozóipar belföldi értékesítési árai a 2016. évi csökkenés után emelkedni kezdtek, az építőipari áremelkedés pedig gyorsult. 2017-ben a fogyasztói árak az előző évi 0,4% után 2,4 százalékkal nőttek. 2018 januárjában 2,1%, februárban még alacsonyabb, 1,9% volt az infláció, a maginfláció viszont kissé emelkedett.
A GKI mindezek alapján 3 százalékról 2,7 százalékra csökkentette éves inflációs előrejelzését, s az alapkamat változatlanságára (0,9%), éves átlagban 312 forintos euróra számít. A jegybank célja a laza monetáris kondíciók és a hitelezési ösztönzés fenntartása, a magyar államháztartás minél olcsóbb finanszírozása, valamint a jegybank nyereségességének minél további fenntartása.
Külső egyensúly
A folyó fizetési mérleg egyenlege a 2016. évi 7 milliárd eurós, hatalmas aktívum után 2017-ben a külkereskedelmi többlet visszaesése miatt 4,5 milliárd euróra csökkenhetett, s 2018-ban tovább, 3,5 milliárd euróra mérséklődik. Az EU-támogatások újraindulása következtében a külső finanszírozási képesség viszont a 2016. évi 7 milliárd euróról 2017-ben 7,7 milliárd euróra emelkedhetett, 2018-ban pedig várhatóan 8 milliárd euró lesz, ami egyaránt a GDP kb. 6,2 százaléka.
A külföldi tőke nettó beáramlása 2016-ban némi lendületet kapott (1,9 milliárd euró), de tavaly az első három negyedévben ez csak 0,4 milliárd euró volt, s idén sem várható jelentős bővülés. A külföldiek Magyarországon befektetett működőtőke-állománya 2008 eleje óta mindössze 3 milliárd euróval emelkedett, a nettó közvetlen külföldi befektetések GDP-arányos állománya a válság előtti 50%-ról 2016-ra 45% körülire csökkent, s aránynövekedésre idén sem lehet számítani.
Az előrejelzés kockázatai
A GKI tehát nem változtat 2018. évi 3,8 százalékos növekedési előrejelzésén, de hozzáteszik, az ennél magasabb ütemnek valamivel nagyobb az esélye, mint az alacsonyabbnak. A gyorsabb növekedés forrása egyrészt a mezőgazdaság vártnál kedvezőbb teljesítményéből, másrészt a belföldi felhasználás dinamikusabb emelkedéséből fakadhat. Ez utóbbi ára a külső egyensúly prognosztizáltnál nagyobb romlása lenne.
Az inflációnál a GKI idei prognózisa 3 százalékról 2,7 százalékra csökkent, itt szerintük a kisebb és nagyobb ütemnek hasonló a valószínűsége. A kisebb ütem főleg a világpiaci energiaárak szerényebb emelkedésének, a magasabb a hazai béremelkedés költség- és keresleti oldalról megjelenő eddiginél erősebb inflációs hatásának lenne a következménye. jegyzik meg.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
