Tavaly decemberben 13,1 százalékkal nőttek a bruttó keresetek a versenyszférában, miközben a rendszeres keresetek is jelentősen, 12,7 százalékkal emelkedtek – derült ki a KSH adataiból.
A versenyszféra bruttó keresete 340 ezer forintra emelkedett, míg a nettó 226 ezerre.
A nemzetgazdasági bruttó (a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél) 328 ezer forint volt decemberben. A reálkeresetek (ami azt mutatja, hogy a bérből mennyi árut, szolgáltatást lehet vásárolni) is bő 11,2 százalékkal nőttek.
A múlt évben a bruttó átlagbér 297 ezer forint volt, a nettó pedig több mint 197 ezer forintot tett ki, ami egyaránt 12,9 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Az inflációval együtt számolt reálbérek pedig 10,3 százalékos emelkedést mutattak.
Mit tükröz az átlagkereset?
A 328 ezres átlagkereset sokak számára lehet frusztráló, hiszen a magyarok többsége nem keres ennyit. A valós fizetési viszonyokhoz közelebb áll a bérek medián értéke, mint az átlagkereset. A mediánt úgy képzik, hogy a kereseteket sorba állítják, és megnézik, mi van a sor közepén.
A KSH nem közöl mediánértéket, mert nincsenek olyan adataik, amelyekből ki tudnák számolni (a statisztikai hivatal ömlesztve kapja a kereseti adatokat a vállalkozásoktól és az államigazgatástól).
A medián értéke kutatások szerint a magyar fizetéseknél általában 20 százalékkal alacsonyabb, mint az átlagbér. Ennek alapján a decemberi magyar fizetések medián értéke nagyjából 256 ezer bruttó volt, azaz 170 ezer nettó, kedvezmények nélkül.
