Egy magyar importőr feltűnően olcsó, kínai feliratú, vélhetően silány minőségű, Németországban gyártott tartós tejet hozott forgalomba, amelyet Debrecen térségében árultak. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács feljelenti a forgalmazót az adóhatóságnál, és a NÉBIH-nél adócsalás, illetve minőségi előírások megsértésének gyanújával – írta a Magyar Nemzet.
A forgalmazó nyilatkozott lapunknak, és elmondta, hogy egyetlen kamionnyi – nagyjából 20 ezer darab – kínai exportra szánt UHT tejet vásároltak a német partnerüktől tavaly júliusban. Hangsúlyozták, minden jogszabályt betartottak, nem csalnak adót, nem sértettek minőségi előírásokat. Ahogy fogalmaztak: sajnálattal tapasztalják, hogy az olcsóbb import tej a magyar termelőket nem a termelésük optimalizácójára, hanem vádaskodásra készteti.
Éltek a lehetőséggel
A forgalmazó a beszerzés hátteréről elmondta: a német gyártó cég tavaly nyáron kereste meg őket azzal, hogy egy kínai piacra gyártott tejkészletüket nem vitte el a kínai vevő, és ezt a készletet olcsóbb áron át tudja adni nekik.
Éltünk a lehetőséggel, és egy kamionnyi 1 literes, 0,1 százalékos UHT tejet megvettünk német partnereinktől. A tejet a magyar törvényi szabályoknak megfelelően magyar címkével elláttuk, és Magyarországon forgalomba hoztuk
– mondta a 24.hu-nak Foltin Csaba, a Foltin-Globe Kft. egyik tulajdonosa.
A német cég évek óta az egyik legfontosabb partnerük, azonban UHT tejet – ezen az egy kamionon kívül – még soha nem importáltak Németországból (bár Csehországból a közelmúltban nagy mennyiségben igen). A németországi UHT tej ára ugyanis jelentősen magasabb az Európai Unió többi országából beszerezhető tej áránál.
A cégvezető érdekes üzleti számokat is megosztott lapunkkal. Azt mondta, a 20 ezer darab tejet nettó 3100 euróért (1 millió forintért) vásárolták a németektől (ez nagyjából 48 forintra jön ki dobozonként), majd több magyarországi vevőnek is értékesítették nettó 99 és 105 forint közötti áron. Úgy tudni, a boltokba a tej 139 forintos áron került.
Feljelentik őket
Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke azt mondta lapunknak, hogy évek óta tartó gyakorlat magyar importőröknél, hogy a hat hónapos szokásos magyar UHT-szavatossági idő lejárta után, megveszik „szemétként” az egyébként megsemmisítésre kerülő, kínai írásjelű tejesdobozokat, és a magyar piacra dobják, nyomott áron.
Istvánfalvi a konkrét üggyel kapcsolatban megerősítette, hogy szervezetük a NÉBIH-hez, és az adóhatósághoz fordul. Utóbbihoz azért, mert kizártnak tartják, hogy a magyar importőr legálisan ki tudná gazdálkodni olcsó átadási árait a kiskereskedők felé. Ahogy fogalmazott: gyanújuk szerint az importőr vagy nem fizet adót, vagy diszkriminatív árképzést folytat, vagy megsérti az élelmiszerbiztonsági szabályokat.
Foltin Csaba a vonatkozó tej termékszavatosságáról azt mondta, nem tudnak olyan magyar jogszabályról, amely hat hónapos lejárati időt határozna meg egy importőr számára az UHT tejekre. (Erről a kérdésről megkérdeztük a NÉBIH szakvéleményét. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.)
Mivel a termékre a német gyártó 365 napos szavatosságot vállalt, a cégük a beszerzéstől számítva idén február 9-ig forgalmazhatja azt Magyarországon. Hozzátette: utoljára tavaly novemberben adtak el a tejből kiskereskedőknek, és azóta nem.
A hatóságok segítségét várják
A Tej Terméktanács évek óta küzd a nyilvánosságban az árletörő hatású és dömpingárasnak tartott olcsó tej- és tejtermékimport ellen. A tejtermelők a Foltin nagytarcsai telephelye előtt is tüntettek a 2014 nyarán, az általa forgalmazott “tejimitátumok” és dömpingáron beszállított UHT tejek ellen. A magyar piacot leginkább a külföldről behozott ultrapasztőrözött, UHT tej, valamint a félkemény sajtoknál tapasztalható nagy mennyiségű import zavarja a leginkább. Szerintük az import egyrészt azért jön be az országba, mert van némi tejtöbblet Európában, másrészt pedig a magas magyar áfa csábítja az importőröket.
Arra a kérdésre, hogy milyen megoldást javasolna az árletörő hatásúnak tartott olcsó tejimport ellen, Istvánfalvi azt válaszolta lapunknak: az állami hatóságoktól elvárják a „Tej Terméktanács adatszolgáltatási rendszerének” (tejpiaci jelentés) használatát. Azt szeretnék, hogy a NAV és a NÉBIH vesse össze jelentésük adatait az EKÁER adataival, különösen az import esetében. A két rendszerből kinyert adatok valóságtartalmának együttes helyszíni ellenőrzése segíthet, például a bejövő- és kimenő számlák ellenőrzésével, mondta.
Hozzátette: fontos, hogy az élelmiszerbiztonsági szabályok vélelmezett megsértése, illetve adófizetési kötelezettség teljesítésének valószínűsíthető elkerülése miatt tett bejelentéseiket a NAV és a NÉBIH általi soron kívül, ténylegesen vizsgálja ki, illetve az eredmények – indokolt esteben visszatartó hatásuk miatt – hozza nyilvánosságra.
