Négyszer is előfordul a Lázár János vezette Miniszterelnökség neve azon a projektlistán, amelyet az Európai Bizottság auditorai nagyítóval fognak megvizsgálni ezen a héten. Az ellenőrök hétfőn érkeznek, és a héten 34, uniós forrásból támogatott projektet, illetve közbeszerzést ellenőriznek a 2015-2017 közötti termésből – értesült a 24.hu. Mint beszámoltunk róla, arra keresik a választ, hogy megfelelő-e a magyar közbeszerzési eljárások rendszere, különös tekintettel az ellenőrzésre. Ha nem lesznek elégedettek, akkor megeshet, hogy felfüggesztik a 2014-2020 közötti finanszírozási időszak támogatásainak a folyósítását. Ez elég nagy baj lenne, mert az összesen durván 9000 milliárd forintnyi szubvencióból eddig alig 400 milliárd forintot utalt át a Bizottság.
Vizsgálják az udvari tanácsadó Ész-Ker nyereményeit
A kancellária az uniós forrásokat menedzselő rendszer csúcsszervezete, így különösen pikáns, hogy a Miniszterelnökség saját közbeszerzései ilyen szép számmal bekerültek az ellenőrzési programba. Mégpedig a következőkkel:
Ami a tanácsadó tendereket illeti, már a kiírásukkor tudható volt, hogy az auditorok különös figyelemmel kísérik a külső szakértői megbízásokat. Már csak azért is, mert az előző ciklusban
Az OLAF olyan súlyosnak találta az ügyet, hogy a teljes támogatási összeg, 2,4 milliárd forint visszafizetését javasolta. A főszereplők közül némelyik felbukkant az új ciklus tendernyertesei között, de a tanácsadóbizniszben hatalmasnak számító, 5 milliárdos összeg önmagában is kivívta az auditorok érdeklődését. Nyerteseivel – az SBGK, illetve a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, valamint az Ész-Ker Zrt. – kapcsolatban Brüsszelben már korábban feszegették az összeférhetetlenség kérdését. Az udvari tanácsadó Ész-Ker esetében például sokallták az átfedéseket, mivel a cég a kancellária hivatalos közbeszerzési tanácsadója, konkrét projektekben, mint a 420 milliárdos gigatenderben közbeszerzési tanácsadó, és ugye a főellenőr közbeszerzési felügyeleti főosztály külső tanácsadója is a projektek ellenőrzésében.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="683" width="1024" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotó: MTI/Varga György
Meglehet, az sem véletlen, hogy az auditorok az Emberi Erőforrások Minisztériumának 480 milliós „közbeszerzési jogi minőségbiztosítási szolgáltatások és szakértői tanácsadás” nevű szerződését ugyancsak a listára vették. A nyertesek között itt is felbukkan az Ész-Ker.
Rogán szomszédja is a listára került
A kancellária beszerzései közül egészen friss darab is a listára került, az a 6,5 milliárdos PR-tender, amelyet Rogán Antal propagandaminiszter szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba cégei nyertek meg. Az összegen kívül az is vizsgálatra érdemes, hogy rajtuk kívül más nem is jelentkezett a feladatra, az uniós ellenőrök pedig nem kedvelik az egyszereplős pályázatokat. A másik vizsgálandó PR-tender, a tavalyi 5,1 milliárdos megbízás egyik nyertese egyébként ugyancsak a Csetényi-féle Network 360 Reklámügynökség Kft. és filiáléja lett.
Vajon mitől drágulnak folyton az építkezések?
Bár a lista alapján nagy figyelmet szentelnek az apparátus uniós pénzköltésének, a köfopból (közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési operatív program) finanszírozott szerződéseknek, a közel háromtucat projektből a legtöbb, csaknem a fele valamilyen építési beruházás. Az összesen 1200 milliárd forintnyi lista összeállításának szempontjait nem ismerjük, de
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="682" width="1024" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Néhány kiválasztott építési beruházás (zárójelben a szerződéses ár):
Bekerült a szórásba ezek mellett az eddigi legnagyobb, nettó 500 milliárd forint keretösszegű magyar közbeszerzés is, amelyet a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. írt ki a közszféra energiahatékonysági beruházásaira. Akkora botrány kerekedett belőle annak idején, hogy lefaragták a keretet 200 milliárdra, de az auditorok számára még így is érdekes maradt az ügylet.
Brüsszelig jutott az MFB-pontok híre
A vizsgálatok között másfajta delikátok is akadnak, így például az uniós pénzek közvetítésére kitalált MFB-pontok projektje, amelyből a listán egy 16,8 milliárdos darab van. Azt fogják vizsgálni példul, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által milliárdokért bevont kereskedelmi bankoknál az MFB-pontok egy külön ügyintéző asztalon túl milyen extra szolgáltatással járulnak hozzá a támogatások terítéséhez.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd