A Népszava szerint december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítására a népszavazás maradt az utolsó esély, miután az Országgyűlés szakbizottságában a Párbeszéd erre vonatkozó javaslatát a fideszes képviselők leszavazták. A népszavazási kezdeményezéshez november 28-ig kellene 200 ezer támogató aláírást összegyűjteni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kutatása szerint a munkavállalók 96 százaléka üdvözölné az új szünnapot, de a munkaadók nem lelkesednek, mert idén munkaszüneti nap lett már a nagypéntek, ami a GDP fél százalékát kitevő bevételkieséssel járhat.
Munka, szünet nélkül
Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára egy munkaszüneti napra 50-70 milliárd forintos csökkenést számolt a Hír TV-ben, az új szabadnap ráadásul dupla bérköltséget jelentene, 100 százalékos bérpótlék járna annak, aki akkor dolgozik. . Emellett alaposan megnehezítené az éves rendes szabadságok kiadását is – tette hozzá Dávid Ferenc.
Kordás László, a MASZSZ elnöke viszont azt mondta a Népszavának, hogy a munkanapok száma évente változik attól függően, hogy az ünnepnapok hétköznapra, vagy hétvégére esnek. Az elmúlt három évben az éves munkaórák száma 2016 és 2040 között alakult. Szerintük a munkaidőalap egy százaléknyi különbsége nem jelenik meg a GDP-ben.
Kordás László nemzetközi példákra hivatkozva igazolta, közvetlen összefüggés a munkaórák és a versenyképesség között nincs. A szakszervezeti vezető szerint nem a munkanapok számán, pláne nem december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításán múlik, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége megközelíti-e valaha az uniós átlagot, vagy sem.
