Mutatjuk, hol mekkora új lakást vehet 25 millióért

A lakáspiac egyik legnépszerűbb szegmensét jelenti a 25 millió forint alatti kategória: az idén a lakások és házak iránt érdeklődők 61 százaléka keresett 25 millió forintig lakóingatlant. Ez az arány egyébként némi csökkenést jelent a tavalyi 64 százalékhoz képest – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.

A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László szerint az érdeklődők arányának csökkenése elsősorban azzal magyarázható, hogy a lakáspiaci drágulás miatt egyre kevesebb lakást kínálnak a 25 millió forintos lélektani határ alatt, így ezekre kevesebb érdeklődés is érkezik. Az olcsóbb ingatlanok közül leginkább a 15 millió forintnál nem drágább lakásoknál csökkent amúgy a kínálat, elég látványosan. Tavalyhoz képest 2017-ben ugyanis 12,5 százalékkal kevesebb ingatlan volt elérhető a piacon ebben az árkategóriában. Ezt némileg ellensúlyozza, hogy háztartások jövedelme emelkedett, így sokan nagyobb megtakarítással vághatnak bele a lakásvásárlásba, illetve könnyebben juthatnak hitelhez is.

Új lakások 25 millióból

Az elemzés szerint az egyre népszerűbb új építésű piacon 25 millió forintból nagyon eltérő méretű lakásokat kínálnak az országon belül.

• Budapesten 30-38 négyzetméteres új építésű – 1 szobás – garzonlakásra lehet elég a 25 millió forint.
• Ezzel szemben a nyugat-magyarországi régió megyei jogú városaiban 45-50 négyzetméteres – jellemzően 1,5-2 szobás – új lakást lehet venni ennyi pénzért.
• A kelet-magyarországi megyei jogú városokban 50-55 négyzetméteres – szintén 1,5-2 szobás – új lakás is beleférhet a keretbe.

Gyorsan változik a kínálat

Bár az elemzésben szereplő adatok szeptember végi adatokat tükröznek, de Balogh László szerint fontos figyelembe venni, hogy az új lakásoknál gyorsan változik a kínálat és ugyanez a helyzet az árakkal is. Egyrészt fokozatosan növekszik az új lakások kínálata, pl. még mindig jelennek meg 2020-as átadással fejlesztések.

Emellett egyre több társasházi projekt kerül közelebb az utolsó – átadás előtti – fázishoz, ami pedig az adott fejlesztésben épülő lakások árát növeli. Ez a drágulás azzal magyarázható, hogy a fejlesztés vége felé közeledve kiárazódik több kockázat, például az esetleges nem teljesítésből vagy hibás teljesítésből adódó rizikó. De az is felhajtja a magasabb készültségi foknál tartó lakások árát, hogy azok a vevők, akik tervezőasztalról még nem akartak lakást venni, az építkezések előrehaladtával már szívesen vásárolnának.

Balogh László arra is figyelmeztetett, hogy az új lakások iránt érdeklődő vevőjelölteknek számolniuk kell azzal, hogy az épülő lakásoknál néhány hónapos csúszás is előfordulhat az eredetileg megszabott átadási határidőhöz képest az építőiparban kialakult kapacitás- és munkaerőhiány miatt.