Vonzó a passzív jövedelem, de kevesen aknázzák ki a benne rejlő lehetőséget – derült ki a Profession.hu legfrissebb, reprezentatív kutatásából.
A felmérés szerint
- minden harmadik megkérdezett tervez valamilyen passzív jövedelemszerző tevékenységet a jövőben, de többségük még csak elméleti szinten foglalkozik a lehetőséggel,
- csak 25 százalékuk számol azzal, hogy kizárólag ebből biztosítja a megélhetését,
- az így befolyó extra pénzből a legváltozatosabb célokra szeretnének tartalékot képezni a magyarok.
Bérleti díj, osztalék, kamat, jogdíj
A megkérdezettek több mint fele állította, hogy tisztában van a passzív jövedelem definíciójával. Kétharmaduk az ingatlan bérbeadást tekinti ilyen tevékenységnek, felük a pénzügyi befektetéseket is ismeri és 47 százalék a saját szellemi termékből származó bevételt is passzív jövedelemforrásként azonosítja.
A magasabb végzettségűek egyértelműen tájékozottabbak a témában, így ők az osztalék és üzletrész, a lízingeltetés vagy a saját szellemi termék fogalmával is tisztában vannak. A 30 év alatti digitális korosztály a szoftver- és applikációfejlesztés, valamint a saját internetes vállalkozás nyújtotta bevételszerzési lehetőségeket ismeri jobban, szemben a pénzügyi befektetésekkel.
Kevesen vannak
A vezető hazai állásportál kérdőívét kitöltők majdnem kétharmada csupán jövedelemkiegészítő tevékenységnek tekinti passzív forrásait. Mindössze 16 százalékot tesznek ki azok, aki kizárólag így teremtik elő a megélhetéséhez szükséges pénzt, és 25 százalék tervezi, hogy hosszú távon ebből akar megélni. Több mint felük viszont folyamatosan keresi az új alternatívákat és fejlesztési lehetőségeket.
A passzív jövedelemszerzés iránt érdeklődők, vagy már jelenleg is aktívak alapvetően a meglévő tudásukból gazdálkodnak: 70 százalékuk semmilyen plusz tanulmányt nem folytatott az adott tevékenységhez kapcsolódóan. 13 százalék vágott bele valamilyen OKJ-s tanfolyamba, 9 százalék kezdett nyelvtanulásba annak érdekében, hogy eredményesebb legyen az adott területen. Fizetős vagy ingyenes online kurzusokon csupán 6 százalék vett részt.
A válaszadók több mint fele előre meg nem határozott célra szeretne tartalékot képezni. Míg a fiatalabb korosztály jellemzően nyaralásra, tanulásra, esküvőre, drága holmik vásárlására fordítaná az extra bevételt, addig a középkorú népesség a gyermekek oktatását tervezi ebből a jövedelemből megoldani. Az ötven fölöttieknek és a magasabb végzettségűek számára a nyugdíj kiegészítés és az öngondoskodás a legfőbb cél.
