Gazdaság

A horvátok szerint is silányabb élelmiszer jut nekik

elelmiszer(960x640)(3).jpg (élelmiszer, vásárlás, )
elelmiszer(960x640)(3).jpg (élelmiszer, vásárlás, )

Horvátországban a vizsgált termékek több mint felénél találtak különbséget a nagy nemzetközi cégek által forgalmazott élelmiszerek minősége között – jelentette be Biljana Borzan horvát európai parlamenti képviselő pénteken, Andrea Gross-Boskovic, a horvát élelmiszer-intézet igazgatójával tartott közös sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: nem csak minőségben, árban is nagy az eltérés. Horvátországban sokkal drágábbak ugyanazok a termékek, mint Németországban – mondta.

Horvátország még március végén jelentette be, hogy vizsgálja, van-e eltérés a nagy nemzetközi cégek által Nyugat-Európában és Horvátországban forgalmazott termékek összetétele és minősége között. A kutatások eredménye a legnagyobb eltérést az élelmiszeripari termékek között és egy mosóporban mutatta ki.

Borzan a termékek közül kiemelte a Hipp által gyártott rizses-pulykás Bio bébiételt, amely Horvátországban sokkal kevesebb zöldséget tartalmaz és több rizs van benne, valamint 50 százalékkal többe kerül, mint Németországban. A képviselő említette még a Wudy csirke- és pulykavirslit, amelyet a horvát piacra úgynevezett kicsontozott húsból készítenek, ami az Európai Unió előírásai szerint nem viselheti a hús jelzőt. Ezzel szemben Németországban valóban csirke- és pulykahúsból készült a termék. Az Ariel Vollwaschmittel mosópor is sokkal hatékonyabban mos 40 fokon, mint a horvát piacra szánt termék, miközben 25 százalékkal többe kerül, mint Németországban. Jelentős különbséget találtak a Nutella, az Activia epres gyümölcsjoghurt és a Haribo gumicukorka között is – hangsúlyozta.

Igazuk volt az embereknek

Az EP-képviselő szerint a horvát vizsgálat, hasonlóan a többi európai vizsgálathoz, bebizonyította, hogy igaza volt az emberek nyolcvan százalékának, akik úgy vélték: a multinacionális vállalatok sokkal alacsonyabb minőségű élelmiszert és italokat árulnak Közép- és Kelet-Európa országaiban, mint az unió nyugati felében, és ezen vállalatok szemében a közép- és kelet-európaiak másodrendű állampolgárok az Európai Unióban.

Hogy ezt Magyarországon hogyan sikerült “bizonyítani”, arról több cikkben is írtunk, pl. ebben:

A kormány mindent bevet, hogy igazolja: silány kajával etetik a magyarokat a multik
Májusban lakossági felmérést végeztettek a Nébih-hel, és azt hozták ki, hogy minden második magyar tapasztalta már a nyugat-európai és a magyar élelmiszerek közötti különbséget.

A vizsgálatok eredményét elküldték Vera Jourová fogyasztóvédelemért felelős uniós biztosnak.

Gross-Boskovic kiemelte: annak ellenére, hogy a termékek minőségét gyakran gazdasági kérdésként kezelik, fontos, hogy olyan kritériumrendszer álljon fel, amelyben a minőségi eltérés nem diszkriminatív. Hozzátette: a minőségi különbség adódhat abból, hogy a fogyasztók mit részesítenek előnyben, továbbá területi sajátosságokból és a szokásokból, de a termékek összetétele nem változhat emiatt.

Rosszabb sört és sósabb vegetát kapunk, mint az osztrákok
A minisztérium szerint a termékek 70 százalékánál tapasztalatható kisebb-nagyobb minőségi eltérés. Megszereztük a teszteredményt, és megnéztük, mit jelent ez konkrétan.

Silány világmárkákkal etet a nyugat?

Februárban robbant a bomba: silány világmárkákkal etet minket a Nyugat. Kisvártatva az is kiderült, hogy pontosan melyik termékeknél milyen különbségeket állapított meg a Nébih vizsgálata az ausztriai minta javára. Azt lehetett hinni, friss felmérésről van szó, de mint elsőként megtudtuk, a vizsgálatot valójában 2014 végén végezték el, csak akkor nem kapta fel úgy a sajtó, és a kormány sem ugrott rá olyan vehemenciával, mint most.

Beszéltünk akkor a Magyar Márkaszövetség főtitkárával, aki azt mondta, szakmai képtelenség, hogy eltérések legyenek a termékeknél, mert a multiknak is az éri meg, ha egy terméket egy helyen gyártanak, ugyanazon a gépsoron, azonos minőségben. Állítását több gyártó is alátámasztotta, valamint az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége álláspontja is ezt tükrözte.

Kinek higgyünk? Hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz, elvégeztünk egy saját, 5-5 azonos termékre vonatkozó tesztet, ami meglepő, a Nébih viszgálatával ellentétes eredményt hozott.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik