A Magyarországon is felbukkant fertőzött tojásokról beszélt az ATV reggeli műsorában az LMP parlamenti képviselője. Szerinte a betiltott fipronilon túl – ami miatt áll a bál az Európai Unióban – van egy másik növényvédő szer, a glifozát, aminél ENSZ-kutatások kimutatták, hogy rákkeltő, a kormány mégis azért lobbizik, hogy használatát engedélyezzék, mert az agrártára államtitkárának családja forgalmaz glifozát tartalmazó szereket.
Szerinte kérdés, milyen üzleti lobbi kapcsolódik ahhoz, hogy olyan szerek, amik veszélyeztetik a magyar állampolgárok életminőségét, folyamatosan forgalomba kerülhetnek, és a szaktárca saját növényvédelmi bizottsága támogatja ezt.
Fazekas Sándornál kellene megkérdezni, hogy miért van az, hogy a Növényvédelmi Bizottság – aminek feladata, hogy olyan szereket engedélyezzen Magyarországon, ami nem veszélyes az emberek egészségére – gyakorlatilag már csak a kereskedelem képviselőiből áll? A kereskedelmi lobbi dönti el, hogy nálunk milyen növényvédő szer és hogyan legyen alkalmazva.
Az LMP politikusa úgy vélte, nem a hatóságokkal, hanem a kormánnyal van a gond, lépéseivel ellehetetleníti a hatóságok munkáját. A Nébih szakembergárdája, infrastruktúrája megfelelő, csak kapacitása nincs a folyamatos monitoringra, az élelmiszerkészleteket csak szúrópróbaszerűen, egyszer-egyszer ellenőrzik.
Nemzetközi incidens nélkül az ilyen esetek nem derülnek ki, a magyar hatóságok nem kezdeményeznek ilyet.
Az élelmiszerbiztonság megteremtéséhez strukturális változások kellenének, mert jelenleg nagy a külföldi kitettségünk, miközben Magyarország élelmiszertermelő nagyhatalom. A kormány jövő júniusig kétmilliárdos keretet határozott meg, de ennek a négyszeresére lenne szükség, hogy a folyamatos ellenőrzéssel lehessen biztosítani azt az élelmiszer-biztonságot.
Be sem juthatott volna a szennyezett tojás
Az LMP politikusa ezt a Hír Tv-ben mondta előzőleg, jelezve, hogy a magyar hatóságok egy hétig nem léptek érdemben semmit a tojások kiszűrésére, pedig nyugaton már tudtak a szennyezésről. Sallai R. Benedek emlékeztetett rá, hogy pártja tavasszal készített egy élelmiszer-biztonsági akciótervet.
Ebben pont a Nébih forrásainak megerősítését, következetesebb ellenőrzéseket és az élelmiszer-biztonsági szabályok szigorítását kértük.
Ha a hatóságnak lenne kerete folyamatos ellenőrzésekre, az kizárná az ilyen késlekedést.
Ha Belgiumban nem mutatják ki, akkor soha nem jövünk rá, hogy magyarországi tojásban is van. Ez a tragédia.
Sallai R. Benedek nagyon komoly gondnak nevezte, hogy Belgiumban kell észrevenni valamit, hogy a magyar hatóság cselekedhessen. A Nébih erőforrásait éppen azért kell növelni, hogy folyamatos lehessen az ellenőrzés.
Gyakorlatilag ad hoc jelleggel valósulnak meg az ellenőrzések, pedig folyamatos monitoring kellene.
A tojásokat beszennyező rovarirtót állatorvosok nem írják, de szerinte Szerbiából könnyedén bekerülhet Magyarországra, és a termelők sokszor nem is tudják, hogy ezt a szert használják a kártevőirtó cégek a telephelyeiken.
