A hamisítatlan nyár beköszöntével nemcsak a jó időre, de többek között a hirtelen érkező, heves viharokra is fel kell készülnünk. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy évről évre együtt növekszik az extrém erejű viharok és az ingatlanokban-ingóságokban keletkezett károk száma. Az OVB Vermögensberatung Kft. és az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. frissen végzett
reprezentatív felméréséből kiderül, hogy a megkérdezettek közel háromnegyedének van lakásbiztosítása, 20 százalékának viszont vagy egyáltalán nincs, vagy ha korábban kötött is, nem tudja, hogy az valójában milyen fedezetet nyújt, így elképzelhető, hogy van olyan vagyontárgya, amire nem fizetne a biztosító, ha bekövetkezne a baj.
A biztosítással rendelkezők száma az egész országra vetítve sokkal alacsonyabb a fővárosban, ami arra vezethető vissza, hogy Budapesten többen laknak bérelt ingatlanban, mint Magyarország egyéb régióiban.
Bérelt ingatlanra is érdemes biztosítást kötni
A kutatás eredményéből kiolvasható, hogy a bérlők fele nem tudja, hogy az ingatlan, amit bérel, rendelkezik-e biztosítással, pedig azt érdemes lenne már a bérleti szerződés megkötésekor külön is tisztázni a főbérlővel, hiszen ha a „háziúr” ilyet nem kötött, a bérlőnek is joga van megvédeni értékeit.
A válaszadók negyede biztosan tudja, hogy a bérleményre, amelyben él, nem kötöttek semmilyen otthonbiztosítást. Amennyiben lakást bérel és szeretné ingóságait és az ingatlant biztosítani, mindenképpen érdemes szerződést kötni, de annak tényét és tartalmát a bérbeadóval is egyeztetni kell.
A társasház biztosítása nem védi meg az ingóságokat
A megkérdezettek csaknem fele társasházban él, azonban közülük is csupán 5 százalék tudja biztosan, van-e a háznak biztosítása és az kár esetén mit térít. A társasházaknak nem kötelező épületbiztosítást kötniük, ez mindig az ott lakók döntésétől függ. Amennyiben a lakóközösség a biztosítás mellett döntött, úgy az a lakás szerkezeti elemeire is kiterjed. Ezt azért jó tudni, hogy a lakó ne fizessen magasabb biztosítási díjat az által, hogy bizonyos elemek esetleg kétszeresen vannak biztosítva. A társasház biztosítása viszont nem biztos, hogy kiterjed például a lakáson belüli burkolatra, festésre, tapétára, illetve biztosan nem nyújt fedezetet a lakásban található ingóságokra, vagy éppen a biztonsági üvegezésre.
Alul vagy túlbiztosított ingatlanban élünk?
A felmérés adatai alapján viszont az is jól látszik, hogy ha valaki rendelkezik lakásbiztosítással, az többnyire az ingatlanra és az ingóságokra is kiterjed, ám a megkérdezett otthonbiztosítással rendelkezők harmada öt éve vagy még annál is régebben módosította szerződését. Ez leginkább a negyvenévesnél idősebb korosztályra jellemző, ahol már feltehetően változtak azóta az
életkörülmények is.
Amennyiben az ingatlanunk a szerződés megkötése óta felújításon esett át, vagy az évek során gyarapodtak ingóságaink, érdemes a lakásbiztosítást is aktualizálni, különben elképzelhető, hogy kár esetén a biztosító ezekre nem fizet. Előfordulhat, hogy új, vagy speciális igények merültek fel az évek során, vagy a biztosítás nem tartalmaz bizonyos felelősségi károkat, ezek pedig mind a jelenlegi szerződés átdolgozását igénylik. Otthonunk értéke azonban rajtunk kívül álló okok, például a jelenlegi ingatlanpiaci folyamatok miatt is jelentősen változhat, ami szintén a szerződés módosítását teheti szükségessé. Az otthonunk és az ott található tárgyaink általában a legnagyobb anyagi értékeink, ezért fontos, hogy megfelelő biztosítással gondoskodjunk a védelmükről – tanácsolja az OVB Magyarország ügyvezető igazgatója, Jánosi Gergely.
A válaszadók alig több mint 10 százaléka tudta csupán, mit is jelent az a kifejezés, hogy „biztosítási összeg”, ami valójában a biztosító teljesítési kötelezettségének felső határát takarja. Ezen összeg, amely a biztosítási díj megállapításának alapja is, jó esetben megegyezik a biztosított vagyontárgy értékével.
Amennyiben a biztosítási összeg és a biztosított vagyontárgy értéke eltér egymástól, alul vagy túlbiztosításról beszélhetünk. Előbbi esetben, a fedezetben kisebb értékkel vagy egyáltalán nem szerepel az adott vagyontárgy. Ekkor a biztosító a kárt nem teljes mértékben, hanem pro-ráta alapján arányosan téríti meg. Például egy 100 000 forint értékű, de csak 50 000 forintra biztosított vagyontárgy esetében például a biztosító csak a kár 50 százalékát fogja kifizetni akkor is, ha a kár kevesebb, mint 50 000 forint.
Túlbiztosításról pedig akkor beszélhetünk, ha a szerződésben magasabb értékkel szerepel az adott vagyontárgy, ami indokolatlan többletdíjat eredményez. Ilyenkor kár esetén a biztosító legfeljebb a tényleges értéket fizeti, ezért felesleges több díjat fizetnünk az indokoltnál.
