Az adószabadság napjának (Tax Freedom Day) azt a fordulópontot nevezik, amikortól a bér már nem az államé. Magyarországon július 16-áig, több mint az év feléig az államnak dolgoznak az emberek, csak utána tehetik zsebre jövedelmüket – emlékeztet a Pénzcentrum, amely szerint a magyar béreket az uniós átlagnál jóval magasabb terhek sújtják, óriási az adóék.
Egy cég minden munkavállaló után fizet 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, tehát 28,5 százalék megy az államnak. A 127 500 forintos bruttó minimálbér a cégnek havonta 163 838 forintba kerül. A minimálbéres dolgozó – a levont adó és járulék miatt – bruttó fizetésének 34,5 százaléka nem is kerül a számlájára.
84 787 forintja marad, 42 713 megy az államnak, amely így összesen 79 051 forint adót, járulékot szed be utána. Vagyis egyetlen minimálbéres munkáján az állam csak 5736 forinttal keres kevesebbet, mint a dolgozó, vagyis a minimálbér- és a garantált bérminimum emelésével a kormány nagyon jól járt. A nagy vesztesek a cégek.
Korábbi elemzések szerint csak az osztrákoknál, a franciáknál és a belgáknál virrad fel később „az adó-felszabadulás napja”, de az Európai Unió tagállamaiban elég általános, hogy túl sokat költenek, túl sokat vállalnak magukra. Mint korábban megírtuk, az adószabadság napját ebből a szempontból érdemes fenntartásokkal kezelni, mert a különböző források, adatok és metodikák miatt nehéz összevetni a tagállamok munkavállalóinak tényleges adóterheit.
