Magyarországon a fogápolás még mindig kissé mostoha területnek számít. Hiába tanítják már az óvodai és iskolai képzésben is a helyes fogápolási módszereket, felnőttkorra mintha elfelejtenénk ezeket alkalmazni. Ahol a prevenciónak olyan szerepe lehet bizonyos fogászati problémák esetében, meglepően sok a fogászati beavatkozások, például a tömések vagy gyökérkezelések száma hazánkban. A KSH legutóbbi adatai szerint csak 2014-ben több mint 7 millió fogászati beavatkozás történt itthon.
Fogatlan Európa
Az Eurobarometer adatai szerint az Európai Unió tagállamai közül elsősorban a skandináv országok lakói büszkélkedhetnek a legnagyobb részben azzal, hogy még az összes természetes fogukkal rendelkeznek (50% körüli arányban).
Az Uniós polgárok 7%-a vallotta, hogy egyetlen természetes foga sincs már, ami mellett viszont érdemes kiemelni, hogy egyre nagyobb arányban használnak fogpótló eszközöket, a hiányos foggal rendelkezők közel egyharmada rendelkezik valamilyen protézissel. Pedig az EU adatai szerint Magyarországon az egyik legjobb a fogászati ellátáshoz való hozzáférés lehetősége, Ciprus után a második helyen állunk.
Egy másik, 4600 magyart bevonó kutatás szerint a 45 év feletti lakosság 64%-a nem rendelkezik egy természetes foggal sem. A teljesen fogatlanok 38.7%-a 75 év feletti. Az utóbbi 30 év adatait vizsgálva viszont az derül ki, hogy a legnagyobb mértékű növekedést a teljes fogvesztés tekintetében a 35-44 év között korosztály szenvedte el, hatszorozódott a számuk.
A hazai protézisek
Ha megvizsgáljuk, hogy kiket érint a fogvesztés, és a hozzá kapcsolódó teljes kivehető műfogsor, érdekes adatokra találhatunk. Bár azt gondolnánk, hogy a műfogsorhasználat csak az időskorúakat érinti, meg fogunk lepődni. Egy 2000 pácienst vizsgáló, a Fixfogsor Rendelő által végzett kutatásban résztvevők esetében, a protézisrögzített fogsort (azaz a fogsor implantátumokkal való stabilizálását) igénybe vevők ötöde a 60 év alatti korosztályba esik – akik fele 60-70 év közötti, 30%-uk pedig 70 év feletti. A lenti ábrából még élesebben látszik, hogy 60 éves kor után látványosan megugrik a rögzített fogsort igénybe vevő páciensek száma, ezeket a vörös oszlopokkal jelöltük.
Az adatsorból kiderül, hogy bár a férfiak és nők közel 50-50%-os arányban veszik igénybe protézisrögzítést, vidéken sokkal aktívabbak a páciensek – 65%-uk nem budapesti. Viszont a 60 év alattiak között kétszer annyi a vidéki, mint a budapesti, ellenben idős korban megfordul a statisztika és a budapesti páciensek kerülnek kétszeres túlsúlyba. Ez talán visszavezethető az eltérő vagyoni helyzetre, 70 év fölött inkább a fővárosiak áldoznak a protézisrögzítésre.
Az egyik legérdekesebb adat a Fixfogsor Rendelő kutatásában, hogy az ilyen protézisrögzítéstvalaha igénybe vevők között a 65 éves korukra a vidéki nők 63 %-a rendelkezik implantátummal, míg a budapesti férfiaknak csak 32 %-a. Tehát a nők sokkal hamarabb ismerik fel a rögzített fogsor előnyeit, ami tájékozottságukkal vagy akár a kényelmi szempontokkal is összefüggésben állhat.
Amint a fenti adatokból is látszik, bár bizonyos tekintetben elindultunk az úton, melyen fel tudunk zárkózni a fejlett európai országokhoz, még jelentős lemaradásban vagyunk a fogápolás tekintetében. Az oktatásnak nem szabad megállnia az iskolákban, folyamatosan hangsúlyozni kell, mennyire fontos a fogak karbantartása. Ha nem fordítunk kellő figyelmet eredeti fogaink megőrzésére, akkor meg kell barátkoznunk a protézis használat lehetőségével.
