Gazdaság

Elképesztő módon sarcol az agrárkamara

Elképesztő módon jár el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), hogy növelje bevételeit: olyan vállalkozóktól is beszedi a tagdíjat, akik nem is végeznek agrártevékenységet és nem is tudtak arról, hogy tagok. Teszi ezt visszamenőleg, a vállalkozások teljes árbevétele után. Ráadásul a kamarai törvény alapján, azaz nem önkényesen jár el így. Ha egy vállalkozó nem szelektálta tevékenységi listáját, könnyen belefuthat akár milliós nagyságrendű fizetési felszólításba is.

Az agrárkamaráról azt kell tudni, hogy kötelezően előírt a tagság, vagyis aki mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik, annak muszáj fizetnie a tagdíjat. A kamara ehhez a cégek által bejelentett TEÁOR-jegyzéket veszi alapul. Hogy mi ezzel a probléma? Íme egy konkrét példa Ruszin Zsolt adószakértőtől.

 Egy étterem (kft.) tevékenységi körében szerepel a fakitermelés. Amikor megalakult, két évtizede, akkor vette fel ezt a tevékenységet, “hátha” alapon. Tudni kell, hogy akkoriban még komoly pénzeket kellett fizetni azért, hogy a vállalkozások módosítsák a tevékenységi körüket, ezért mindenki jókora ráhagyással adta meg a listát. Így meghatározó volt a hátha-faktor. Mostanában viszont már nincs külön költsége a változtatásnak, és a könyvelők “szokták” a tevékenységi köröket módosítani. Ezért könyvelői “műhibáról” beszél az étterem tulajdonosa, miután a NAK tagnak minősítette. Erről egyébként nem szóltak neki.  Az éttermet üzemeltető kft. akkor szerzett tudomást kamarai tagságáról, amikor a bevallás hiányára hivatkozva kapott egy levelet, amelyben szerepelt többek között az is, hogy a NAK-alapszabály szerint automatikus, teljes árbevétel alapján állapították meg neki a kamarai tagdíjat. Visszamenőleg.

A kamarai tagdíjat alapesetben is a nettó árbevétel alapján vetik ki, ám ha abban az összegben az agrárgazdasági tevékenység aránya kisebb 20 (vagy 25) százaléknál, akkor külön kérvényre ez a bevétel képezheti a tagdíj alapját. Ez az étterem esetében nulla forintot jelentene, hiszen fakitermelési bevétele sem tavaly, sem az elmúlt két évtizedben nem volt. Most mégis milliós nagyságrendű tagdíjat követel tőle a NAK. Ez adók módjára behajtható köztartozásnak minősül, csakúgy mint az évi 5000 forintos kamarai hozzájárulás, amit minden vállalkozónak meg kell fizetnie.

És ez bárkivel előfordulhat, aki nem tisztította meg, nem igazította a tényleges profiljához a TEÁOR-listáját, amennyiben abban a kamara által megjelölt tevékenységek valamelyike szerepel.

Igazságtalanul szedik

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) szerint a NAK igazságtalanul szedi pusztán a TEÁOR-számokra alapozva a kamarai tagdíjat. A szövetség ráadásul nem lát érdemi, gyors jogi megoldást sem. Ám meggyőződése, hogy az így beszedett tagdíjak ártanak “a nemzeti agrárium ügyének”.

A problémát egyébként az agrárkamaráról szóló törvény 2/A.§-a okozza:

(3) E törvény alkalmazásában az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek folytatása megszűnésének minősül, ha az érintett tevékenységet a közigazgatási nyilvántartási feladatokat ellátó szerv által az érintett személyről vezetett nyilvántartásból törlik vagy onnan kivezetésre kerül. Ebben az esetben az érintett tevékenység folytatása megszűnése időpontjának a nyilvántartásból való törlés vagy kivezetés hatályának időpontját kell tekinteni, amely azonban nem lehet korábbi annál a napnál, amikor a gazdálkodó szervezet vagy az egyéni vállalkozó a törlés iránti kérelmét benyújtotta.

Az MKOE szerint ebből az következik, hogy alkotmányossági panaszig kellene vinni az ügyet, a jogbiztonsági szempontok mellett arra hivatkozva, hogy a tevékenységi körök hatályosságát nem szabályozhatja egy kamarai jogszabály. Miután ez egy speciális szabály, amely csak az agrárkamarai tagságra vonatkozik, így a szövetség szerint kétséges, hogy az AB az alaptörvénnyel ütközőnek találja-e majd a fenti – korántsem elegáns – jogalkotási “produkciót”.

Az MKOE részéről Ruszin Zsolt alelnök úgy gondolja, hogy a probléma megoldásához a jogalkotó belátása kellene, amit a NAK erős érdekérvényesítő képességeivel lehetne gyorsan elérni.

Frissítés

Amikor a cikket készítettük, megkérdeztük az agrárkamarát is. Arra voltunk kíváncsiak, mióta van a fent vázolt gyakorlat náluk. Mit tehet az a vállalkozó, aki ténylegesen nem végez agrártevékenységet, és ezért nem is akar tagdíjat fizetni? Lesz-e változás ebben a gyakorlatban?

A válasz hétfőn megérkezett, idemásoltuk:

Az agrárkamarai tagság keletkezéséről a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény rendelkezik. Ennek alapján a gazdálkodó szervezetek akkor kötelezettek agrárkamarai tagságra, ha a főtevékenységük agrártevékenység, vagy melléktevékenységként folytatnak agrártevékenységet és ezzel egyező időben az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilván vannak tartva. (Azon tevékenységek felsorolását, melyek a törvény erejénél fogva kamarai tagságot keletkeztetnek, a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.) A törvény értelmében az agrárgazdasági tevékenység tevékenységi körbe való bejegyzése – vagyis nem annak tényleges gyakorlása – a tevékenység folytatásának minősül.
A törvény a tagságra kötelezettek számára előírja, hogy a tagságuk keletkezésével egyidejűleg jelentkezzenek be az agrárkamara tagnyilvántartásába. Ezen törvényi előírásnak sajnos számos személy, szervezet nem tett eleget.
Az agrárkamarai törvény 2015. január 1-jétől hatályos szabályai felhatalmazást adtak a kamarának a közhiteles adatbázisokból történő adatátvételre. A tagdíjat szabályszerűen megfizető tagok érdekében, illetve a közös teherviselés megteremtése céljából került sor a tagi adatbázis kiegészítésére azon tagokkal, akik a törvényi bejelentkezési kötelezettségüknek nem tettek eleget. Azon tagokat, akik nem tettek eleget a bejelentkezési kötelezettségüknek, tértivevényes levélben értesítettük ki a tagság tényéről, az azzal járó jogokról és kötelezettségekről. Ezen tagok tehát a törvény erejénél fogva már korábban, akár 2013-tól kamarai tagok voltak – csupán a nyilvántartásba vételük történt meg 2016-ban, visszamenőleges hatállyal –, így ezen években a tagdíjfizetési kötelezettségük is fennállt.
Ezen tagok számára is elérhetővé tettük azokat a kedvezmények, amelyeket a kamara megalakulása óta bevezettünk. Köztük az úgynevezett árbevétel-arányosítást, amelynek lényege, hogy amennyiben a tag agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétele nem éri el a teljes árbevételének 20 százalékát (kérelem esetén 25 százalékát), úgy a tagdíjfizetés alapja kizárólag az agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétel. Az agrárgazdasági tevékenységet ténylegesen nem végzők számára megadtuk a lehetőséget arra, hogy a tárgyévi kötelezettségek teljesítése után, a tevékenységi körük 2016. október 31-ig történő módosításával mentesüljenek a korábbi évek előírásai alól. Emellett folyamatosan lehetőséget biztosítottunk minden érintett tagnak arra, hogy a megállapított tagdíjköveteléssel kapcsolatos kifogásait jelezze, továbbá részletfizetést igényeljen.

Sajnálatosan számos tag csak későn, a határidők lejárta után jelezte a tagsággal, tagdíjakkal kapcsolatos kifogásait, illetve, hogy valamilyen tagdíjkedvezménnyel kívánna élni. Ügyfélbarát kamaraként tervezzük, hogy a visszamenőleges tagdíjkedvezmények igénylésére 2016. október 31-én lejárt ügyintézési határidőt meghosszabbítjuk, valamint hogy az árbevétel-arányosításnál az eddigi 20 százalékos határ 33 százalékra emelkedjen. Erről az e hét szerdai (2017. május 24-i) Küldöttgyűlés hozhat döntést.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik