A bruttó hazai termék (GDP) 4,1 százalékkal nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A naptárhatással kiigazítva 3,7 százalékos volt az éves összevetésű gazdasági növekedés, és ugyanannyi az egyéb rendkívüli hatásoktól is megszűrt szezonálisan és naptárhatással korrigált adat.
Az előző negyedévhez mérten 1,3 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék volumene a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az első három hónapban.
A növekedéshez legnagyobb mértékben az ipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá.
Az elemzői konszenzus 3,5 százalékos bővülést prognosztizált.
- Utoljára 2014 második negyedévében nőtt hasonló mértékben a GDP, akkor 4,5 százalékkal.
- Első negyedévben 2006 óta nem volt magasabb növekedés.
Az adatok ismertetésekor Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője elmondta: az ipar, építőipar is erősen nőtt, amiben az alacsony bázis is szerepet játszott, és a piaci szolgáltatások is hozták a szokásos növekedési ütemet.
Az építőipar 24,7 százalékkal emelkedett az idei első három hónapban a tavalyi alacsony bázisról, amikor 27,6 százalékos visszaesést szenvedett el.
Az iparban a feldolgozóipar, azon belül a járműgyártás, a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártása és a gyógyszergyártás is megugrott. A mezőgazdaságnál nem látnak jelenleg semmi növekedést, az most kivétel – jegyezte meg a KSH szakértője.
A főosztályvezető szerint a kereskedelemben éreztette a hatását, hogy jelentősen nőtt az első alkalommal forgalomba helyezett új autók száma, ami a háztartásokon túl a vállalkozások által vásárolt tételeket is tartalmazza.
Erősödött a forint
Erősödéssel nyugtázta a forint a vártnál magasabb első negyedévi magyar GDP-növekedést. Az euró jegyzése az adatok közzétételét követően 308,90 forintról 308,54 forintra, a dollár jegyzése 280,86 forintról 279,82 forintra, a svájci franké pedig 282,23 forintról 281,76 forintra csökkent.
NGM: Magasabb növekedési fokozatba kapcsolt a magyar gazdaság
Három éve nem látott mértékben, 4,1 százalékkal növekedett éves összevetésben a magyar gazdaság teljesítménye 2017. első negyedévében. A bővülés mértéke jóval meghaladja a nemzetközi intézmények és a piaci elemzők előzetes várakozását, ugyanakkor alátámasztja a tárca számításait – kommentálta a hírt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A jó eredmény a novemberi hatéves bérmegállapodás és az adócsökkentések pozitív hatásainak, valamint az ipar és az építőipar jó teljesítményének köszönhető szerintük.
A növekedési folyamatok értékelésekor az NGM szerint fontos hangsúlyozni, hogy a bővülés fenntartható, a gazdaság teljesítményének gyorsulása mögött nem az eladósodás áll. Ezt jól szemlélteti, hogy az államháztartás hiánya továbbra is visszafogottan alakul, miközben a külkereskedelmi egyenleg is masszív többletet mutat.
Nemzetközi összehasonlításban is jól szerepelt a magyar gazdaság, az első negyedévben az EU gazdasága átlagosan 1,9 százalékkal növekedett az Eurostat gyorsbecslése alapján, így hazánk bővülése mintegy kétszerese volt az uniósnak – emelték ki.
Elemző: magasabb fokozatba kapcsolt a magyar növekedés az első negyedévben
Az Erste vezető makrogazdasági elemzője, Ürmössy Gergely szerint pozitív meglepetést okozott a magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben, hiszen magasabb fokozatba kapcsolt a növekedési ütem, elérte a 4,1 százalékot (év/év). Negyedéves összehasonlításban 1,3 százalékkal bővült a gazdaság.
A részletek még nem állnak rendelkezésre, azonban annyit már tudunk, hogy az ipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak leginkább hozzá a lendülethez. Fontos azonban azt is hozzátenni, hogy a 4 százalékot meghaladó ütemet nem csupán azért láthattunk, mert újra erőre talált a magyar gazdaság, hanem azért is, mert a tavaly első negyedéves bázis kifejezetten alacsony volt. Amennyiben a tavalyi évben tapasztalt éves növekedési ütemek kevésbé ingadoztak volna negyedévről negyedévre, akkor az idei első negyedévben 3% körüli tempót láthattunk volna – becslésünk szerint. Régiós összehasonlításban is egészen jól szerepelt Magyarország. A szomszédos országok közül Románia 5,7 százalékkal, Szlovákia 3,1 százalékkal, Csehország pedig 2,9 százalékkal nőtt – tette hozzá összehasonlításul.
Az adatközlést megelőzően az egész évre vonatkozó növekedési becslésük 3,4% volt. Az első negyedéves adatok ismeretében felfelé mutató kockázatokat látunk az előrejelzésükkel kapcsolatban, azonban a részletek ismerete nélkül egyelőre nem módosítják azt, hiszen nem lehet felmérni, hogy a várakozásokat meghaladó tempó átmeneti jelenségnek köszönhető-e – jegyezte meg.
Annak ellenére, hogy a magyar gazdaság erősödik és fokozódik az inflációs nyomás, az MNB várhatóan nem fog kamatemeléssel reagálni, hanem hagyni fogja a kamatokat a jelenlegi alacsony szinteken idén és 2018 folyamán is. Várakozásuk szerint a májusi kamatdöntő ülés még nem, hanem majd a júniusi ülés tartogathat izgalmakat, hiszen akkor dönt a Monetáris Tanács újra a 3 hónapos jegybanki betétben elhelyezhető likviditás mennyiségéről. Úgy vélik, hogy a betét mérete szeptember végéig feleződhet 250 milliárd forintra.
