Az Európai Bíróság több ponton is az uniós joggal ellentétesnek találja a fordított adózásra (ez az áfát érinti) vonatkozó magyar szabályozást és adóhatósági gyakorlatot – közölte a luxembourgi székhelyű testület.
Az ezt kiváltó ügy lényege, hogy egy cég úgynevezett mobilhangárt vásárolt egy másik, fizetésképtelen cégtől. A normál rend szerint az eladó befizette az ügylet utáni áfát a költségvetésbe, a vevő pedig levonta az áfát. A magyar adóhatóság (NAV) azonban közbeszólt, hibát talált, és keményen büntetett. (A NAV vezetője Tállai András, de miniszterként Varga Mihály felügyeli a szervezetet.) A NAV úgy vélte, hogy fordított adózás keretében kellett volna letudni az adófizetést, vagyis nem az eladónak, hanem a vevőnek kellett volna megfizetnie az áfát. Végső soron persze nem érte kár a költségvetést, de a NAV egyrészt 50 százalékos adóbírságot varrt a vevő cég nyakába, másrészt megtagadta az áfalevonási jogát.
A cég nem hagyta annyiban a dolgot. Az Európai Bíróság mai ítéletének lényege, hogy sérti az uniós jogot a magyar áfaszabály. Ugyanis a magyar törvény ingóság esetén is fordított áfafizetést ír elő, márpedig az uniós jog szerint végrehajtó által kényszereladási eljárás keretében történő értékesítésnél csak az ingatlan értékesítésekor lehet ezt alkalmazni.
Másrészt az Európai Bíróság azt is kimondta, hogy ellentétes az uniós jog részét képező arányosság elvével, hogy jelen ügyben a NAV 50 százalékos adóbírságot szabott ki, holott nem esett el adóbevételtől a magyar állam, és adócsalásra utaló körülmény sem merült fel.
Harmadrészt arra mutattak rá az EU bírái, hogy ha nem tudja visszakérni a tévesen befizetett adót egy cég a partnerétől, mert a partnere fizetésképtelen, akkor bizony közvetlenül az adóhatóságtól kérhesse vissza a pénzét.
