A K&H Biztosító éves reprezentatív felmérése a magyarok csaknem négyötöde a jelenleginél rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számít aktív évei után, sokan azonban mégsem takarékoskodnak nyugdíjcélra.
A kutatást ismertetve a cég életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője azt mondta, a magyarok 22 százalékának van nyugdíjcélú megtakarítása. Kuruc Péter ugyanakkor pozitívumként kiemelte, hogy a tavalyinál 4 százalékponttal többen, a válaszadók 17 százaléka szerint vállalkozása biztosítja majd a nyugdíjas megélhetését.
A válaszadók 57 százalékának van valamilyen megtakarítása. A legtöbben (42%) általános biztonsági tartalékkal rendelkeznek, amit a nyugdíjcélú megtakarítás követ 39 százalékkal. Lakásfelújításra 22 százalék, gyermeke taníttatására a válaszadók 18 százaléka tesz félre.
Tavaly 29-ről 34 százalékra nőtt azok aránya, akik nem számítanak arra, hogy megélik a nyugdíjas kort, pedig a statisztikai hivatal adatai szerint nő a születéskor várható átlagos élettartam, 2015-ben a nőknél 78, a férfiaknál 72 év volt.
Egyre népszerűbbek a pár éve elérhető nyugdíjbiztosítások, 10-ről 14 százalékra nőtt a konstrukcióban gondolkodók aránya, ami főleg a magasabb jövedelműek és végzettségűek esetében jellemző, amiben a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kampányának is része lehet.
Kuruc Péter jó hírnek nevezte, hogy csökken azok aránya, akik még egyáltalán nem spórolnak. A harmincas korosztály több mint a fele, a negyvenesek alig fele, az ötvenes korosztály 38 százaléka nem kezdett még hozzá a nyugdíjcélú megtakarításhoz.
A kutatásból kiderült az is, hogy a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők 12 százaléka rendelkezik maximum 999 ezer forinttal, 9 százalékuk 1-5 millió forint közötti összeggel, és mindössze 1 százalékuk rendelkezik 5 millió forint feletti megtakarítással.
A “vállalható” nyugdíjhoz havi szinten a jövedelem 15 százalékát szükséges megtakarítani a válaszadók szerint. Összegszerűen havi 20 ezer forintot jelöltek meg átlagosan a válaszadók – derült ki a felmérésből.