Ha a kínaiak gazdaságról és Európáról gondolkodnak, akkor most már leginkább Magyarország jut az eszükbe – Szijjártó Péter a napokban kétszer is kifejtette ezt a tételt, figyelt fel rá az Magyar Nemzet.
A külgazdasági és külügyminiszter azonban a lap szerint hiába próbálja a kínai tőke európai hídfőállásaként beállítani hazánkat, a számok nem tükrözik optimizmusát.
Mit mondanak a számok?
A két ország közötti kereskedelem a korábbi fellendülést követően az elmúlt években hanyatlásnak indult. Ahogyan arra az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának adatbázisa rámutat, a távol-keleti országba irányuló magyar export 2014 és 2015 között 11 százalékkal esett vissza.
Ez azt jelenti, hogy Magyarország korábbi, 3,26 milliárd dolláros részesedése a kínai piacon 2,9 milliárd dollárra csökkent, ráadásul hosszú távon a többi visegrádi országhoz képest elfoglalt vezető pozíciónk sem garantált. Akkor sem, ha a régióban egyelőre miénk a legnagyobb piac Kínában.
