Nagy pofont kaptak (Ausztriában) és nagy pofont adtak (Olaszországban) a populisták a hétvégén. Az előbbi országban mindenki a szélsőjobbos államfőjelölt szoros győzelmére tett volna, de a Zöldek támogatta Alexander van der Bellen rácáfolt a rémületre és magabiztosan győzött.
Már napokkal korábban ömlöttek a nemzetközi médiából a riasztások, hogy ha az alkotmánymódosítást nem szavazzák meg az olaszok, akkor a stabilitást jelentő Renzi távozhat.
Mi lesz most Olaszországgal, Európával, az eurózónával és persze Magyarországgal?
Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője azt mondta a 24.hu-nak, hogy az ilyen típusú események megemelik a bizonytalanságot, ez pedig azért rossz, mert a jövőre vonatkozóan nehezen válnak megbecsülhetővé a gazdasági folyamatok.
Magyarország közvetett módon érintett: az eurózóna a legnagyobb gazdasági partnerünk. Ha az övezet jól teljesít, az felhúzza a magyar gazdaságot is, de ha rosszul, az lehúzza Magyarországot is. Az exportra termelő vállalatokon keresztül gyűrűzhet be először a bizonytalanság. Ha ezeknek a cégeknek nem megy jól, akkor elbocsáthatnak munkavállalókat, növekedhet a munkanélküliség, csökkenhet a fogyasztás.
Már a Brexit is eléggé bizonytalanná tett mindent, és a brit helyzet még most sem kristálytiszta, hétfőn kezdte meg négynapos ülését a legfelsőbb bíróság, lesz-e a parlamentnek beleszólása a kilépési folyamatba. Mindenesetre Ürmössy szerint már csak azért sem indítják el a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét a britek, mert meg akarják várni, hogy a német és francia választások után kik kerülnek hatalomra (az esetleges olasz előrehozott választásokról nem is beszélve). Az eurózóna jövője kérdőjeleződhet most meg, az biztos, vagy ahogy Ürmössy fogalmaz riasztó szavakkal: az a kérdés,
Olaszország lesz-e az új Görögország.
A piacok amúgy nyugodtak, a kezdeti riadalom után visszaálltak a számok a pénteki szintre. Tovább bonyolítja a helyzetet az is, hogy az Európai Központi Bankkal (EKB) szemben eddig az volt a várakozás, hogy érintetlenül hagyja a kamatot 2017 végéig. Ez a várakozás most megváltozott, elképzelhető egy vágás, ha az eurózónában cudarul alakulnak a dolgok.
Orbán fellélegezhet
Stefano Bottoni, az MTA Jelenkortörténet témacsoportjának tudományos főmunkatársa szerint akkor érintheti Magyarországot az olasz történet, ha új olasz kormány kerül hatalomra. A mostani Renzi-kabinet ugyanis rendkívül élesen támadta Orbán Viktor rendszerét, kifejezetten rosszak az olasz-magyar kapcsolatok.
Gazdaságilag rengeteg rémhír terjengett, amiket főleg a brit sajtó terjesztett. Olaszország azonban most nem fog összeomlani, a Monti-kormány megszorításai után aránylag jó állapotban van az olasz költségvetés. Az olasz bankok pedig a dettó gyengélkedő német bankok kezeiben vannak, na meg az EKB-éban.
Magyarországot szerinte nem érinti az olasz krach. Annyi hasonlóság van ott is, hogy a korábban Európa- és európárti olaszok már elfordultak, “óriási a csalódottság”. Így már az eurózóna-tagság elutasítása se számít tabunak. Az meg már csak hab a tortán, hogy mekkorák az észak-déli különbségek Olaszországban: a gazdag észak inkább a fejlett Nyugat része, sokkal inkább, mint a lassan balkáni szintre lesüllyedő dél. Nem is csoda, hogy itt a szavazók 83 százaléka elutasította Renzi terveit.
Dől a politikai dominó?
Az biztos, hogy a populista 5 Csillag Mozgalom és a bevándorlásellenes Északi Liga dörzsöli a tenyerét. Sergio Mattarella államfőnél pattog a labda, aki összetrombitálja a főbb pártokat, hogy gründoljanak egy kormányt. Matteo Renzi mellett – akinek a kormányzására mondtak a választók nemet az Independent szerint – tárgyal a Forza Italiát vezető Silvio Berlusconival (nem vicc), az ötcsillagos Beppe Grillóval és az északi-ligás Matteo Salvinivel.
Szóval a független Mattarellán múlik, össze tud-e tákolni egy kormányt, vagy feloszlatja a parlamentet. A dolgot az is bonyolítja, hogy a választójogi reformon is komoly viták mennek. Ha most kineveznek kormányfőt, akkor Pier Carlo Padoan jelenlegi pénzügyminiszter lehet befutó (őt várnák el a pénzpiacok is), de Dario Franceschini kultúrminiszter és Carlo Calenda gazdaságfejlesztési miniszter neve is felmerült.
A következő olasz kormánynak ráadásul van egy égető feladata (na jó, a költségvetés elfogadásával együtt kettő), ami a mostani népszavazás után a körmükre éghet: meg kéne menteni a világ legrégibb bankját, a Banco Monte dei Paschi di Sienát, ami súlyos gondokkal küzd a kihelyezett, borzasztóan rossz hitelei miatt. Szóval Renzi utódjának el kell intéznie a Monte megmentését, ha nem akar krachot. Máskülönben jöhet a líra, az úgyis jobb volt Rómának.
