Benyújtotta az Országgyűlésnek az Igazságügyi Minisztérium (IM) az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatot pénteken.
A sajtóban különbíróságoknak nevezett javaslatot sok kritika érte. E szerint a Fidesz az új közigazgatási bíróságokon dönthetné el például a választási, közbeszerzési vagy médiaügyi jogvitákat. Szakértők aggályosnak tartják azt is, hogy az eljáró bírák fele kormánytisztviselő lenne, azaz a kormány a saját embereivel töltené fel a bíróságokat. Egyes vélemények szerint
A kormány javaslata súlyos kritikát kapott az előzetes véleményezés során az Országos Bírósági Hivataltól (OBH) is. Ahogy az OBH tanulmánya írja:
bírósági vélemények szerint aggályos a Közigazgatási Felsőbíróság jogkörének meghatározása, az elnök és bírák kiválasztásának tervezet szerinti menete
Még nem világos, hogyan akarják
A most benyújtott törvényjavaslat – legalábbis első olvasásra – számos ponton enyhített a vitatott részeken. Például nem találtuk nyomát annak, hogy a másodfokon eljáró közigazgatási felsőbíróság “bíróinak” fele jöhet csak az igazságszolgáltatásból, a felét pedig a köztisztviselők, kormánytisztviselők közül kell kiválasztani. Sőt, kimondja, hogy első és másodfokon is három hivatásos bíró jár el.
Ugyanakkor még sok részlet nem világos. Ilyen például a kiemelt jelentőségűnek nevezett ügyek, amelyről azt írja a törvényjavaslat indoklása, hogy ide tartoznának a
- a Kormány irányítása alatt nem álló közigazgatási szervek tevékenységével (pl. MTVA)
- a gyülekezési jog gyakorlásával
- a köztestületekkel (pl. MMA, kamarák)
- egyes választási jogvitákkal
- az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos perek is.
A két törvény benyújtását kétéves alapos előkészítés előzte meg – hangsúlyozta az IM, hozzátéve: a jogászi hivatásrendek képviselőiből, országosan elismert szakemberekből álló kodifikációs bizottságok dolgozták ki a tervezeteket. A javaslatok közigazgatási és társadalmi egyeztetése, valamint számos szakmai konferencián való megvitatása mellett a tárca két alkalommal is egyeztetett a szabályozásról a parlamenti pártok frakcióival.
Az OBH elemzése szerint viszont rendkívül aggályos, hogy 2018. januárjára, azaz pont egy választási évre tervezi a kormány a bevezetést, azt kérdezik, hogy:
megvalósítható-e úgy a bevezetés, hogy akár éppen a választási ügyekkel kapcsolatban ne legyen semmiféle fennakadás?”
A témára hamarosan visszatérünk szakértők segítségével.
