Az eurót ostorozta, beszólt Merkelnek a Nobel-díjas

A Nobel-díjas közgazdász szerint az euróövezet problémáinak többsége egy okra vezethető vissza, az euróra. A gazdaság stagnálását, a munkanélküliség növekedését, a szélsőjobboldali erők felemelkedését a rossz elgondolás alapján megteremtett egységes európai fizetőeszköz idézte elő.

Joseph E. Stiglitz az AFP francia hírügynökségnek azt mondta: az egységes deviza strukturálisan kezdettől elhibázott, az európai országok azelőtt forgalomba hozták, hogy megteremtették volna a kezeléséhez szükséges intézményeket. Ráadásul az euró megfosztotta az érintett országokat a kiigazítást szolgáló árfolyam- és a kamatpolitikától, így mozgástér csak a költségvetésben maradt.

Lehet, hogy az euró jó pár embernek és a bankároknak, de kevésbé jó a nyomott gazdasági növekedés és a magas munkanélküliség miatt szenvedő átlagpolgároknak. A társadalom stagnál, nincs növekedés, ami táptalajt biztosít a szélsőjobboldali pártoknak.

A Világbank volt főközgazdásza, a Columbia Egyetem professzora gyors cselekvést sürgetett és élesen bírálta az európai gazdaságpolitikát. Szerinte meg kell változtatni az euróövezeti fiskális és monetáris szabályokat.

Elhibázott gazdasági modellek elkerülhetetlenül rossz diagnózis felállításához és rossz gyógymód meghatározásához vezetnek.

A hibás szabályok megváltoztatása nélkül katasztrófa jön – figyelmeztetett. Stiglitz különösen az államháztartási deficit felső korlátját a hazai össztermék 3 százalékában korlátozó előírást ostorozta, mondván, azt semmilyen gazdasági elmélet nem támasztja alá. Már a közgazdászok többsége, de még a Nemzetközi Valutaalap is elveti azt, hogy a megszorítások lehetővé teszik a gazdasági növekedés újraindítását – tette hozzá.

A neves közgazdász csodálkozását fejezte ki amiatt, hogy még mindig van olyan európai kormány, mint például az Angela Merkel vezette német, amely kitartóan követeli a megszorításokon alapuló, de az euróövezetben szükséges reformokkal összeegyeztethetetlen gazdaságpolitikát.

A Nobel-díjas közgazdász idén kiadott könyvében három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a jövőre nézve. A The Euro – How a Common Currency Threatens the Future of Europe (Az euró – Hogyan veszélyezteti Európa jövőjét az egységes fizetőeszköz) című műben a legkedvezőbb megoldásként azt javasolja, hogy hajtsanak végre mély reformokat az eurózóna struktúrájában és a leginkább szenvedő tagállamokra kényszerített gazdaságpolitikákban.

Egy ilyen övezetnek a jó működést biztosító intézményekre van szüksége, mint például egy olyan központi bankra, amely nemcsak az infláció elleni küzdelmet tekinti céljának, hanem a munkanélküliség elleni harcot és a gazdasági növekedést is szem előtt tartja.

Ha a tagállamok nem hajlandóak elfogadni a több Európa elvet, akkor is nyitva áll még több ösvény. Stiglitz szerint a legkönnyebb út az lenne, ha Németország kilépne az euróövezetből, ami versenyképesebbé tenné a többi tagállamot az egységes deviza leértékelésének révén. Vagy marad a kölcsönös megegyezéssel történő válás, azaz két-három monetáris övezet létrehozására kell törekedni.