A legfrissebb Figyelő szerint igen kemény dió megszerezni a részben EU-pénzből finanszírozott kockázati tőkebefektetések aktuális listáját az állami hivataloktól. Az illetékesek az előző ciklusban még a gazdasági tárcának sem adtak ki adatokat – írja a hetilap, emlékeztetve rá, hogy az innovatív cégek felfuttatását célzó, csaknem 130 milliárdos Jeremie kockázatitőke-program forrásainak 30 százalékát adják magánbefektetők, 70-et az EU és a magyar adófizetők.
A Figyelő a cégnyilvántartás adatai alapján írt nagy elemzést. Összegyűjtött 249 olyan vállalatot, amelybe beszálltak az alapok. Arra jutott, hogy ezek teljesítményén – néhány üdítő kivételtől eltekintve – finoman szólva sem érezni az átütő sikert, inkább sokkolóan rosszul teljesítenek a 87 milliárd forinttal támogatott, mintegy 130 milliárd felett rendelkező Jeremie kockázatitőke-alapok. Főleg visszafogott növekedés és veszteségtermelés jellemzi a cégeket, amelyekbe befektettek.
Egyelőre nem látni azt a növekedést, ami reményt adna a befektetések megtérülésére. Az egy vállalatra jutó forgalom dinamikája évi mintegy 10 százalék. A mezőny üzemi soron tavaly 7,8 milliárdos veszteséget hozott össze – írja a Figyelő, amely részletesen beszámol az alapkezelő cégek teljesítményéről és arról is, milyen módszerekkel csatornázzák vissza a pénzeket magukhoz.
Százötven milliárdnyi friss kockázati tőke érkezik
Ugyanakkor már ősszel jöhet egy olyan kockázatitőke-alap (50 milliárdos állami pénzből), amely végre csak a kis, innovatív cégekre fókuszál. Azt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Magyar Fejlesztési Bank gründolná. A Figyelő értesülései szerint további, várhatóan százmilliárdos keretösszeggel, legkorábban jövő tavasszal startolhat egy új, piaci alapú tőkeprogram, ami a korábbi Jeremie-körök utódja lesz.
Bizonyos kormányzati körökben ugyanis mára egyenesen szitokszóvá vált a “Jeremie”, amelynek eredeti 28,5 milliárdos keretösszegét pár éve még több mint 100 milliárd forinttal toldotta meg a Fidesz kormányzat. Bár maguk adták, maguk látták be: az előző kormányzathoz köthető Jeremie I. első nyolc alapja után már nem volt bölcs dolog gyorsan kiszórni a rengeteg uniós forrást a másfél tucatnyi új Jeremie alapra.
Ez utóbbiakból ugyanis a befektetésre vadászó kisebb-nagyobb cégek ténylegesen jó, ha 6-8-at utolérnek – azaz az említett 100 milliárdnyi pénz többsége egyszerűen nem jelent meg a nyilvános piacon, illetve különös konstrukciókba szivárgott.
