John Williams a nevadai Reno városban kedden tartott beszéde után újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy a nyíltpiaci bizottság szeptember 20-21-i ülésén tárgyalnak egy kamatemelésről. Van értelme emelni az irányadó kamatokat most, hogy a gazdaság a teljes foglalkoztatottság állapotába került, és látótávolságon belül van a 2 százalékos inflációs célszám – hangoztatta Williams, aki “inkább előbb, semmint később” emelne kamatot.
Mindazonáltal leszögezte, ez nem jelenti azt, hogy a szeptemberi kamatdöntő ülésen az emelés mellett érvel majd. “Hogy mikor történik ez (a kamatemelés) meg, ha egyáltalán megtörténik, a helyzet alakulásától függ majd” – mondta Williams, hozzátéve, hogy még nem mérlegelte az amerikai szolgáltató szektor gyengülését mutató legfrissebb adatsor hatását.
és elemzők megosztottak annak megítélésében, hogy az ígérgetésen túl elszánják-e magukat hasonló lépésre még az idén. Az utóbbi hetekben azonban a Fed több vezetője igyekezett újraéleszteni a kamatemelési várakozásokat, miután a kínai és az európai lassulásra többször is késve reagáltak.
Nagyobb mozgástér kell
Williams azt jósolta, hogy ha újraindítják a kamatemelési ciklust, az “az amerikai történelem leglaposabb” pályáját futja be, mivel a termelékenység lassú növekedése és a társadalom elöregedése miatt 1,75 százalékról 1,5 százalékra csúszott le az amerikai gazdaság éves bővülésének a potenciális rátája. Ez pedig azt jelenti, hogy az irányadó kamatszint csak 3 százalékig növekedhet, ami kevés lehetőséget nyújt kamatcsökkentésre recesszió esetén.
Kicsit nagyobb mozgásteret biztosítana, ha az inflációs célszámot 3 százalékra vagy még magasabbra emelnék – mondta a San Franciscó-i Fed-elnök, hangsúlyozva, hogy az 1970-es évek inflációs háborúinak már vége, most az alacsony infláció a legfontosabb globális probléma. Úgy fogalmazott, hogy a kétszázalékos inflációs célszámot senki nem véste kőtáblába, emellett a Fed dönthet úgy is, hogy az infláció helyett a nemzetgazdaság kibocsátásának nominális szintjére határoz meg célszámot.
