A tiltott állami támogatásnál az uniós eljárás eredménye borítékolható – írja a Népszabadság. A lapnak Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) EP-képviselője azt mondta, a kormány kénytelen lesz elfogadni azt az érvet, hogy a beruházás jelentős állami támogatást tartalmaz, esély sincs a piaci megtérülésre, a kiadások és a várható bevételek különbségét az állam egyenlíti ki. Az Európai Bizottság ugyanakkor elfogadja, hogy a bővítésre a magyar energiapiac egyensúlya miatt szükség van. Jávor Benedek szerint az évszázad üzleteként emlegetett Paks II, ha meg is valósul, egy bevallottan veszteséges projekt lesz.
Az ellenzéki politikus szerint Brüsszel vélhetően arra az álláspontra helyezkedik, hogy őrültséget csinálni, az adófizetők pénzét veszteséges beruházásra költeni olyan tagállami jog, amelybe nincs oka beleszólni.
A lap iparági forrása szerint a Roszatom verseny nélküli kiválasztása ügyében nem állja meg helyét a kormány érve, hogy a magyar előírásoknak csak az orosz technológia felel meg, de vannak olyan vélemények a bizottságon belül, amelyek szerint nukleáris beruházásra nem vonatkozik az európai versenyjog. Ezt a nézetet a tagállamok jelentős része mereven elutasítja, és a bizottság ilyen értelmű döntését veszélyes precedensnek tekintené.
Gond lehet a környezetvédelmi engedéllyel is: hiszen egy korábbi uniós eljárás miatt a kiégett fűtőelemeket nem lehet Oroszországba vinni, arra viszont nincs engedély, hogy a tervezett erőmű területére építsenek átmeneti tárolót. Nem lehet majd hivatkozási alap az Orbán-kormány által sűrűn emlegetett brit Hinkley Point beruházás sem, amely a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint is túl drága, a brit kormány akár ki is hátrálhat a projekt mögül.
A Népszabadság emlékeztet rá, hogy az Energiaklub kérésére Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának vezetője 16 lehetséges forgatókönyv alapján kiszámolta a tervezett beruházás közgazdasági mérlegét, és arra jutott, hogy a legvalószínűbb opció szerint évente 100 milliárd, a hitelvisszafizetés időszaka alatt több mint 2000 milliárd forintnyi veszteségpótlásra lesz szükség a 4000 milliárd forintba kerülő projektnél. Felsmann Balázzsal itt olvashatja el egy korábbi interjúnkat a paksi bővítésről
