Pénteken benyújtották az Országgyűléshez a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatot – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján, Budapesten az MTI tudósítsában.
Trócsányi László kifejtette: hosszú, 2013 óta zajló folyamat eredménye a törvényjavaslat. Az új polgári perrendtartás koncepcióját a kormány 2015 januárjában fogadta el, majd 14 munkabizottság mintegy száz szakértővel kezdte meg a munkáját – idézte fel.
Mint mondta, a cél olyan perrendtartás megteremtése, ahol az eljárásban azok, akik a bíróság előtt eljárnak, nagyfokú felelősséget viselnek, fontos a perelhúzódások megakadályozása. Két részre osztják a folyamatot, perelőkészítésre és az azt követő tárgyalási szakaszra – magyarázta.
A miniszter kitért rá: szabályozták a csoportpereket is, aminek különösen a fogyasztóvédelem esetében van jelentősége. Továbbá a hatályon kívül helyezés intézményét is szigorították – közölte.
Az eljárási kódexek hatályba lépéséhez idő kell, a cél a hatékony eljárások megteremtése, a szabályok megújítása – vélekedett.
Járásbíróságok
A jövőben a törvényszékek hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását a törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe.
A járásbíróság hatáskörébe tartoznak – egyebek mellett – a 30 millió forintnál kisebb értékű vagyonjogi perek, a szerzői jogi és az iparjogvédelmi perek, a jogi személyek (cégek) alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek, továbbá a jogi személyek és tagjaik – volt tagjaik – közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek, illetve a végrehajtási perek.
A javaslat szerint a sajtó munkatársai számára a bíróság tagjairól, a jegyzőkönyvvezetőről és az ügyészről, valamint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, illetve egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről hozzájárulása nélkül készíthető kép- és hangfelvétel. A felekről és más perbeli személyekről, ezek képviselőiről, továbbá a tanúról, szakértőről, csak kifejezett hozzájárulásuk esetén
készíthető kép- és hangfelvétel.
