Babati Zoltán szerint erre azért lenne szükség, mert a tőkehús forgalma ugyan nőtt az év eleji áfacsökkentés következtében, azonban a húskészítmények iránti kereslet visszaesett.
Elmondta: a tőkehús kereskedelme 40 százalékkal nőtt azt követően, hogy a sertés tőkehús áfája 27 százalékról 5 százalékra mérséklődött. A vágásból felhalmozódó melléktermékeket viszont a feldolgozók nem tudják maradéktalanul felhasználni a hústermékek iránt csökkenő igény miatt, ezért tárolniuk kell. Ennek a problémának a megoldását reméli a VHT a készítmények 5 százalékos áfakörbe sorolásától.
Rámutatott: az ágazat valamennyi szereplőjének közös érdeke, hogy minél inkább visszaszoruljon a tisztességtelen forgalmazói magatartás, és hatékonyan lépjenek fel az engedély nélkül működő üzemek ellen.
Szólt arról is, hogy a magyar húsiparnak szinte alig van lehetősége a különböző pályázatokon való részvételre, mivel általában hiányzik az önerő, és a hitelkondíciók gyakran nem megfelelőek. Saját erőből a cégek nem képesek a szükséges fejlesztéseket végrehajtani, emiatt még a belföldi piacon sem tudják felvenni a versenyt a környező országok cégeivel. Ennek következménye pedig az import növekedése – tette hozzá.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke azt emelte ki, hogy a magyar sertéságazatban megvan minden lehetőség a szükséges változások végrehajtására. A források rendelkezésre állása ugyanakkor a költségvetés teherbíró képességétől is függ – jelezte. Hozzátette: az ágazatban működő cégek piaci sikeréhez erős marketingtevékenységre van szükség.
A véleménycserén megszólalók fontosnak tartották a versenyképesség növelését, amit a kialakítandó nagyvágóhídi kapacitások kiépítésével, a piacspecifikus készítmények széles körű gyártásával, valamint az oktatás fejlesztésével, az innováció és a kutatás-fejlesztés ösztönzésével tartanak elérhetőnek. Szorgalmazták a horizontális és a vertikális integrációt is, ezzel az ágazati szereplők széles körű együttműködése (szövetkezése) mellett tették le voksukat.
A résztvevők szorgalmazták, hogy a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy alkalmazása legyen minél szélesebb körű a piacon, hogy a kiváló minőséget garantáló és a nyomon követhetőséget biztosító jelzést a fogyasztók minél szélesebb köre ismerhesse meg. (MTI)
