Mennyire veszélyes ránk a kazánunk? – ezt a kérdést piszkálta meg a Víz, gáz, fűtéstechnika (VGF) szaklap. Mint írják, évente 10-15 halálos szén-monoxid-mérgezés, 400 körüli riasztás a Katasztrófavédelemnél. S mivel ennél sokkal rosszabb statisztikák is vannak, akár úgy is gondolhatnánk, hogy ez még bevállalható. Sőt, hogy Magyarország tulajdonképpen biztonságosnak tekinthető, már a mi a szénmonoxidot (CO) illetiCO.
Felhívják azonban a figyelmet arra is, amiről soha senki nem beszélt: a több millió nyílt égésterű gáz- és szilárdtüzelésű kazán és kandalló ugyanis folyamatos kockázati tényezőt jelent használóinak.
A halálos, illetve nem végzetes kimenetelű, bejelentett balesetek mellett a csekély mértékű, de folyamatos és kumulálódó hatású szén-monoxid-mérgezés témája Magyarországon azért is kiemelt jelentőségű szerintök, mert:
- A magyar kazánállomány sokkal öregebb a nyugat-európainál, de Közép-Európai többi országánál is, kb. 17 éves átlagéletkorú.
- A kazán-, vízmelegítő- és kéményállomány állapota rendkívül gyatra, karbantartatlan, gondozatlan.
- Az átgondolatlan, tervezetlen nyílászáró-cserék is rontottak a helyzeten, megszüntetve a lakóterek légellátását.
- A konyhai elszívók, ruhaszárítók, split klímák szintén segítik a CO-visszaáramlást.
- + Ha minden szépen meg lett tervezve, jól lett kivitelezve, helyesen van működtetve, tehát technikailag nem tudunk jobb rendszert alkotni, akkor is jöhet egy olyan időjárási helyzet (például erős, „megfelelő” irányú szél), ami visszanyomja a lakótérbe a szén-monoxidot.
Cikkükben azt is kiemelték, hogy
– mert hogy nem használ, az biztos.
A szén-monoxid az emberi szervezetbe jutva halmozódva okoz mérgezést. Ennek megfelelően alacsony gázkoncentráció mellett hosszabb idő elteltével, magasabbnál rövidebb idő elteltével alakulnak ki a mérgezéses tünetek. A tünetek előbb vagy utóbb megjelennek, és folyamatosan erősödnek: fejfájás, émelygés, hányinger, zavartság, eszméletvesztés, bénulás, halál, de ide sorolható a hajlam kialakulása az asztmára és egyéb légúti megbetegedésekre, az immunrendszer gyengülésére – borítékolják.
A VGF javaslatait is megfogalmazta az illetékes szerveknek (Katasztrófavédelem), hozzátéve, hogy az elvégzett felmérések alapján el lehet majd dönteni, hogy mely rendszereket kell betiltani (például kémény nélküli vízmelegítő), mely rendszereknél kell kötelezően előírni a CO-vészjelző alkalmazását (például cserépkályha, kandalló), illetve milyen mértékben szükséges ösztönözni a mielőbbi kazáncseréket:
- esetlegesen még a fűtési idény kezdete előtt lehetővé kell-e tenni a nyílt égésterű gázkészülékek azonnali cseréjét mindenki számára kondenzációs készülékre, megfelelő anyagi támogatást nyújtva a lakosságnak, illetve
- támogatással kötelezővé kell-e tenni a naplózásra képes CO-vészjelzők használatát a lakótérben üzemelő, különböző működési elvű fűtőkészülékek esetén.
