Több százmilliós adózási bajba került 16 könyvkiadó

Kocsis szerint jelenleg 16 kiadó – köztük a Kossuth, az Osiris, a Pagony, az Agave és az Athenaeum – áll vizsgálat alatt, amiért az illetékes önkormányzati adóhatóságok úgy ítélték, hogy a helyi iparűzésiadó-alap megállapításakor hibásan könyvelték szolgáltatás helyett termékként a kiadott könyveket.

Az ötéves vizsgálat alatt álló kiadóknál az elnök elmondása szerint a kiróható büntetés összesen meghaladhatja a 350 millió forintot is, a jövőben pedig még több könyvkiadó ellen indulhat eljárás.

Nem vonhatják le a nyomdaköltséget az adóalapból

Pankucsi Zoltán adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár márciusi állásfoglalása szerint mivel a kiadó rendelkezik a könyvben megjelenő szellemi termék felhasználói jogával, a nyomda pedig a könyvkiadási tevékenység egy részfolyamatát végzi el, vagyis szolgáltatás nyújt a kiadónak, utóbbinak nem termékként, hanem szolgáltatásként kell adóznia az áruként átvett könyvek után.

A kiadó ezért nem vonhatja le az iparűzési adóalapból anyagköltségként a nyomdai költségeket – összegezte Kocsis András Sándor. Mint korábban megírtuk, ezzel a megközelítéssel kinyírhatják a könyvkiadókat is.  Az MKKE nem ért egyet az állásfoglalással, amely ellentmond többek között az általános forgalmi adóról rendelkező törvénynek is, mivel abból azt következik, hogy a könyv termék.

Hangsúlyozta azt is: szintén ellentmond a helyettes államtitkári állásfoglalásnak az, hogy ha egy magyar kiadó nemzetközi együttműködés keretében, külföldi társkiadóval közösen ad ki könyvet, és az így született kinyomtatott könyv harmadik országból érkezik, termékként vonják vámeljárás után.

A magyar könyvszakma konzervatív, abszolút jogkövetők vagyunk és jogkövetők szeretnénk maradni, tisztázatlan jogi környezetben nem tudunk létezni – fogalmazott Kocsis András Sándor.

Hozzáfűzte: a MKKE ezért szeretné elérni, hogy függesszék fel az amúgy is gyakran anyagi gondokkal küzdő kiadók elleni vizsgálatokat, és pontosítsák a vonatkozó jogszabályokat. Amennyiben a helyzet nem javul, a szervezet a strasbourgi bírósághoz fordul.

A probléma gyökere

Bódis Béla adózási szakértő szerint a probléma abból adódik, hogy a helyi iparűzési adóról szóló törvény nem határozza meg pontosan az anyagköltséget, hanem egy kerettörvényre, a számviteli törvényre utal, amelyben viszont nincs definiálva sem a termék, sem a szolgáltatás fogalma. Mindez különböző értelmezésekre ad lehetőséget.

Horváth Csaba, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: ha a kiadóknak többletköltséget okoz a könyv után szolgáltatásként megfizetett iparűzési adó, az olvasók is drágábban juthatnak a könyvekhez. Emellett hatalmas károkat okozna a magyar nyomdaiparnak, ha a kiadók kényszerűségből olyan külföldi nyomdáktól rendelnék meg kiadványaikat, ahol lényegesen alacsonyabb adót kéne fizetniük a könyvek után.

A megbüntetett kiadók között van a szegedi Könyvmolyképző Kiadó is, amelynek vezetője, Katona Ildikó elmondta, hogy az elsőfokú bíróság május 30-i döntése jogszerűnek ítélte a helyi adóhatóság büntetését, ugyanakkor egyáltalán nem vette figyelembe a jogszabályi környezet súlyos bizonytalanságát és ellentmondásait.