A brit pénzügyminiszter szerint jelentős adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket tartalmazó pótköltségvetést kellene beterjeszteni, ha a brit EU-tagságról jövő csütörtökre kiírt népszavazáson a választók többsége a kilépésre szavaz.
George Osborne egy szerdai kampányrendezvényen részletezte azokat a költségvetési intézkedéseket, amelyekre véleménye szerint szükség lehet a Brexit esetén, vagyis akkor, ha a referendumon a választók úgy döntenek, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.
A szerdai brit sajtóhoz előzetesen kiszivárgott részletek szerint a tervezett lépések között lenne a személyi jövedelemadó 20 százalékos alapkulcsának 2 százalékpontos emelése 22 százalékra, és a jelenleg 40 százalékos felső kulcs emelése 3 százalékponttal 43 százalékra. Emelné a kormány az alkoholfélék és az üzemanyagok illetékét is.
A készenléti költségvetési tervekben szerepel további 15 milliárd fontnyi kiadáscsökkentés is. Ennek elemei közé tartozna az egészségügyi, az oktatási és a védelmi költségvetés 2 százalékos, a rendőrségi, a közlekedési és az önkormányzati kiadások 5 százalékos visszafogása.
Osborne szerint ugyanis Brexit esetén a brit államháztartás egyenlegében 30 milliárd fontos űr keletkezne, amelyet valahogy ki kell tölteni.
A Brexit költségvetési kockázataira a minap David Cameron miniszterelnök is felhívta a figyelmet.
Cameron a The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap által közölt cikkében azt írta: a Bank of England – a brit jegybank -, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és “tíz közgazdászból kilenc” azon az egybehangzó véleményen van, hogy Nagy-Britannia kilépése az EU-ból sokkhatásként érné a brit gazdaságot. Ez olyan mértékű recessziót okozhatna, amely miatt akár 500 ezer nagy-britanniai munkahely is odaveszhetne, emellett 20-40 milliárd fontos lyuk keletkezhetne a brit közfinanszírozási rendszerben a recesszió és a növekvő munkanélküliség okozta adóbevétel-kiesések miatt.
A piac egyre meredekebb veszteségekkel reagál a Brexit-párti tábor előnyét jelző legutóbbi közvélemény-kutatási adatokra.
A felmérések keltette befektetői félelmek hatására a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as indexét alkotó száz legnagyobb vállalat együttes piaci tőkeértéke 100 milliárd fonttal (40 ezer milliárd forinttal) zuhant az utóbbi négy kereskedési napon, a font pedig kéthavi mélypontra gyengült.
A befektetők egyre több tőkét irányítanak át a biztonságosabbnak tekintett, magas besorolású szuverén adósságeszközökbe, amelyek hozama ennek hatására mélységi rekordokra zuhant.
A Capital Economics londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház szerdai adatai szerint a tízéves futamú brit államkötvény – Gilt – hozama a keddi kereskedés végére soha nem látott mélységben, 1,1 százalék környékén mozgott, az azonos futamidejű amerikai kincstárjegy hozama 2012 óta először 1,6 százalékra süllyedt, a tízéves német Bund hozama pedig most először negatív tartományba került.
Mindeközben folyamatosan romlanak Nagy-Britannia szuverén adóskockázati mérőszámai a Brexithez fűződő befektetői félelmek miatt.
A Markit Financial Information Services piaci információszolgáltató cég kimutatása szerint a brit szuverén törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) középárfolyama jelenleg 36 bázispont – egységnyi, tízmillió dollárnak megfelelő névértékű brit államkötvényre 36 ezer dollár – környékén jár a londoni kereskedésben az irányadó ötéves lejáratra.
A brit szuverén CDS-kontraktusok januárban 18 bázisponton kezdték az idei kereskedést, vagyis azóta éppen megkétszereződött ez az alapvető adóskockázati mérőszám.
A járványhatás a Markit kimutatása szerint Közép-Európában is érződik: a magyar szuverén CDS-kontraktusok 157, a lengyel CDS-tranzakciók 90 bázispont felett járnak; mindkét árazás negyedéves csúcs.
(Guardian, MTI)
