A Hollandiában élő első generációs migránsok száma a helyi, hivatalos nyilvántartás szerint 13 030 fő. Nemek szerinti megoszlást tekintve 44,5 százalékuk férfi és 55,5 százalékuk nő. A kint élők közül a jóllétre és boldogságra fókuszáló online felmérést 1100-an töltötték ki, 65 százalékuk nő. A nagy szám ellenére az adatok nem reprezentatívak, hiszen a kint élőkről való hivatalos információk is korlátozottak – jegyzik meg a felmérés készítői.
Életkori szempontból tudjuk róluk, hogy 55 százalékuk a 20 és 40 év közötti korosztályba esik, az ő arányuk jelen kutatásban is jelentős túlsúlyban van (76%). A kutatás résztvevőit a magyarországi populációval összehasonlítva, azt találjuk, hogy túlreprezentáltak a felsőfokú végzettségűek (59%), az aktív életkorúak (85%), illetve a fizető állással rendelkezők (79%) és a fővárosból érkezők (45%).
A kutatásból az is kiderül, hogy a kitöltő magyarok 41 százaléka már élt korábban külföldön, mielőtt Hollandiába költözött volna, illetve 77 százalékuk párkapcsolatban él. A párkapcsolatban élők 43 százalékának nem magyar nemzetiségű a partnere. A mintában túlsúlyban vannak még a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, 59%, a magyarországi 20 százalékos arányhoz képest.
Mi kell a boldogsághoz?
A kint élő magyarok élettel való elégedettsége és a pillanatnyi boldogságuk mértéke is viszonylag magas. A válaszolók 55 százaléka teljes mértékben vagy meglehetősen elégedett az életével, 25 százaléka inkább elégedett, 18 százaléka inkább elégedetlen. A kitöltők mindössze 2 százaléka mondta, hogy teljesen elégedetlen az életével. A boldogsággal és jóléttel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok erős összefüggést mutatnak a nyelvtudással, valamint a foglalkoztatással és a jelen munkájukkal való elégedettséggel is. A munkával és a foglalkoztatási státusszal való elégedettség pedig nagy mértékben együtt jár a Hollandiába való beilleszkedés sikerességével.
Általános sztereotípia, hogy az anyagi előrehaladás érdekében megéri külföldre menni, és ez a boldoggá is tesz. A kutatás eredményeiből az látszik, hogy a munka megléte önmagában nem boldogít, annak minősége a fontos. Azok, akik úgy gondolják, hogy a kvalifikációjukhoz képest alacsonyabb szintű munkát végeznek kimutathatóan boldogtalanabbak azokhoz képest, akik kvalifikációjuknak megfelelő vagy annál magasabb szintű munkát végeznek. (A jólét 1-től 7-ig terjedő skáláján átlagosan félpontnyi a különbség.)
A pénz nem fontos, de boldogít
Amikor a lehetséges életcélok fontosságáról kérdezzük őket, akkor a Gazdagság (anyagi jólét), mint központi érték az utolsók között szerepel, egyedül a Hírnév és a Megjelenés (fizikai megjelenés, külső) kevésbé fontos a kitöltőknek. Ehelyett az Egészség, Család és Személyes Növekedés (személyes fejlődés, önmagunk megértése) számít a legfontosabbnak bevallásuk szerint.
Az is kiolvasható az eredményekből, hogy minél régebb óta él kint valaki Hollandiában, annál kevésbé fontos neki az anyagi jólét (Gazdagság), mint elérendő cél. Jelen adatok megerősítik sok korábbi kutatás eredményét, miszerint az anyagi jólét egy ponton túl már nem növeli a boldogságérzetet.
A magyar identitás kérdése
Általában elmondható, hogy a kint töltött idő nem befolyásolja azt, hogy a kivándorlók mennyire érzik magukat magyarnak. Az is kiderül, hogy attól, hogy valaki beilleszkedett a holland kultúrába és mindennapokba, nem veszíti el magyar identitását. Érdekesség még, hogy a kisvárosból, faluból érkezőknek (27%) szignifikánsan fontosabb a magyar hagyományok és jellegzetességek megtartása, mint a városokból (24%) és a fővárosból (45%) érkezőknek.
Hasonló eredményt találunk azoknál, akiknek van gyermeke, szemben azokkal, akiknek nincs. Úgy tűnik, hogy akiknek van gyermekük (40%), közvetíteni is akarják számukra a magyar tradíciókat és jellegzetességeket.
Miért jöttek, meddig maradnak?
Amikor az élettel való elégedettség szempontjából hasonlítjuk össze az egyes kiköltözési motivációkat, azt látjuk, hogy a jóllétre nézve van különbség abban, hogy ki milyen motivációval érkezett Hollandiába. Úgy tűnik például, hogy az anyagi előrehaladás miatt költözők következetesen elégedetlenebbek az életükkel sok más motivációjú csoporthoz képest (pl. Szakmai előrehaladás; Konkrét lehetőség). Ha a kiköltözési motivációt és az identitást vizsgáljuk, akkor az tűnik ki, hogy akik a magyarországi politikai, gazdasági, kulturális helyzettel való elégedetlenség miatt hagyták el Magyarországot szignifikánsan alacsonyabb magyar identitást mutattak. Összevetve, a legtöbb szempontból a legsikeresebbnek azok érzik magukat, akik karrier- és szakmai fejlődés miatt érkeztek Hollandiába.
A hazatérési tervek nagy hatással vannak a személy jóllétére. Bár nem tudjuk, hogy az alacsonyabb elégedettség köszönhető annak, hogy biztosan hazamegy a személy, vagy pont fordítva, és az alacsonyabb elégedettség miatt terveznek hazamenni. Mindenesetre, aki soha nem tervez hazatérni, annak a legmagasabb a jólléte mindhárom másik csoporttal szemben.
Aki tudja, hogy biztosan haza fog menni egy pár éven belül, annak az életével való elégedettsége, pillanatnyi boldogsága is szignifikánsan alacsonyabb, mint azoknak, akik soha vagy talán egyszer kategóriát jelölték meg.
Érdekes még, hogy akik soha nem mennének vissza, azok a magyarországi karrierjüket szignifikánsan sikertelenebbnek értékelték, mint bármelyik másik csoport.
A hollandiai magyarok életét bemutató dokumentumfilm, a MENJEK/MARADJAK: A holland epizód hazai premierje június 9-én lesz az előző, londoni rész díszbemutatójának helyszínén, a budapesti Trafó Kortárs Művészetek Házában. A hollandiai premier június 19-én lesz Amszterdamban.
