A kormányzati kommunikáció azt hirdeti, hogy nőtt a foglalkoztatottság, s jelentősen csökkent a munkanélküliség. Persze emlékezhetünk még az „1 millió új munkahely” választási ígéretére, s annak eddigi megvalósulására is. A GKI megvizsgálta, hogy milyen valóság húzódik meg a kedvezőnek látszó statisztikák mögött.
Valóságtorzító szupereszköz
A hivatalos statisztika szerint a foglalkoztatottak száma 2004-ről 2015-re 8%-kal nőtt, azonban ez több torzító tényezőt is tartalmaz. Csak részlegesen számol a külföldön dolgozókkal ezzel szemben teljes egészében a közmunkával (miközben a közmunkások kb. 10%-a tud piaci munkahelyhez jutni). A külföldön dolgozó magyar állampolgárok két szempontból is javítják a hazai statisztikát. Ha korábban munkanélküliek voltak, akkor külföldre menve csökkentik a hazai munkanélküliségi rátát, s legalább 1 évig növelik a foglalkoztatási mutatót. Ha korábban foglalkoztatottak voltak, akkor a munkahelyük felszabadult a külföldre távozással, amely helyre újabb munkavállalót felvéve szintén csökkenhet a munkanélküliek száma.
A foglalkoztatottak számának alakulása Magyarországon, 2004-2015 (2004=100)
Forrás: KSH Lakossági felmérés, GKI számítás.
Valójában alig nőtt a foglalkoztatás
Tovább árnyalja a képet, hogy miközben a közszférában már a válság előtti szintet is meghaladja a foglalkoztatás, addig a versenyszférában még nem érte el azt. Ha a közfoglalkoztatásból csak azokat vesszük figyelembe, akik később piaci munkahelyen tudtak elhelyezkedni, úgy „csak”4%-kal nőtt volna a foglalkoztatottak száma 10 év alatt. Abban az esetben, ha a külföldön dolgozókat is kivesszük a statisztikából, úgy még szerényebb, 1%-os növekedés adódik, mely igazán nem tekinthető sikertörténetnek.
Munkanélküliség: nincs fejlődés
Vizsgáljuk meg a probléma másik oldalát, a munkanélküliek számának alakulását! Sok múlik azon, milyen adatokat, milyen technikával használunk fel. Szépen kirajzolódik a hivatalos adatokból, hogy a munkanélküliség 2010 után kb. 300 ezer főre (részben a fiatalok és az 55 évnél idősebbek foglalkoztatása érdekében nyújtott adókedvezmények miatt) csökkent. Ha a közfoglalkoztatottakat is munkanélkülieknek tekintjük, úgy a munkanélküliség 2004-hez képest közel duplájára nő, 483 ezer főre. A KSH szerint külföldön dolgozó magyarokat is levonva újabb 110 ezerrel (594 ezerre) nő a munkanélküliek száma.
Ugyanakkor a Népességtudományi Kutatóintézet 2013-as vizsgálata (SEEMIG pilot survey) szerint akkor 381 ezer 15-74 év közötti kivándorló élt külföldön (ebben az ’56-os magyarok is benne vannak). Ez alapján feltételezzük, hogy 2015-ben a hivatalos KSH adatoknál nagyobb számú munkavállaló dolgozik külföldön.
Talán nem állunk messze az igazságtól, ha a foglalkoztatással és a munkanélküliséggel kapcsolatos összes szélsőséggel szemben próbálnak a valósághoz közelebb álló eredményhez jutni: a valós foglalkoztatás valahol a 2008-as szint környékén lehet, a versenyszférában inkább alatta; a munkanélküliség pedig még érdemben meghaladja azt. Vagyis a munkaerőpiac szempontjából a reformok – eddig – alig-alig működtek, írta a GKI felmérése.
A munkanélküliek számának alakulása Magyarországon 2004-2015
