Csak erős idegzetűeknek: ennyi év kell ahhoz, hogy lakást vegyünk

Rengeteget kell dolgozniuk a magyaroknak egy saját lakásért – ez derült ki a Deloitte legutóbbi, a 2014-es évet vizsgáló kutatásából.

Magyarországon átlagosan 960 euró volt négyzetméterenként az új lakások ára. Ez 25 százalékkal maradt el a cseh (1200 euró) és mintegy 15 százalékkal a lengyel lakások (1100 euró) fajlagos áraitól. Azonban míg Csehországban átlagosan 7,1 évnyi bruttó átlagjövedelem kellett egy új, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához, addig ez az érték Lengyelországban 7,2, Magyarországon pedig 7,8 év volt. Amivel nem értük el az EU-s átlagot.

A legjobb helyzetben a belgák voltak, náluk átlagosan csupán 3,2 évnyi bruttó átlagkereset kellett az átlagos saját lakás megvásárlásához, míg a németeknél 3,3 év. Viszont az Egyesült Királyságban még a miénknél is rosszabb a helyzet, ott 10 évnyi bruttó átlagkeresetből jöhet össze az ingatlan ára.

Ezt a mutatót persze nem úgy kell értelmezni, hogy ennyi idő alatt meg is lehet spórolni egy lakásra valót. Hiszen a teljes bruttó átlagkeresetet vették figyelembe. Mi meg ugye csak a nettót visszük haza. És valamiből élni is kell. De viszonyítási alapnak akkor is megfelel.

Nézzük, mi a helyzet, ha a nettókat nézzük, Magyarországon, az OTP Ingatlanpont által az idei első negyedévben értékesített lakások áraival összevetve. A KSH adatai szerint januárban a családi adókedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 173 ezer forint volt.

Mutatjuk, ebből hány négyzetméternyi lakás jöhetett ki átlagban az OTP Ingatlanpont adatait figyelembe véve az ország különböző részein:

Mint az ábrán látható, hatalmasak a különbségek aszerint, hogy az ország melyik részén vásárolnánk. Mert míg Észak-Magyarországon egy átlagos lakásnál bő 1,5 négyzetméterre lehet elég a nettó átlagkereset, addig Budán már csak 0,4 négyzetméterre futhatja.

Szakértői tippek

Manapság az emberek a hitelfelvételt már szerencsére nem problémaként élik meg, hanem inkább egy olyan lehetőségként gondolnak rá, amelynek segítségével hamarabb elérhetik lakáscéljaik megvalósítását. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a hitel felvétele előtt érdemes szakértőhöz fordulni, hogy az esetleges kockázatokat minél alaposabban felmérhessük. A hitel egy hosszabb távú elköteleződést jelent, amelyet minden élethelyzetben tudnunk kell törleszteni, ezért nem árt, ha tisztában vagyunk az egyszeri és a rendszeres kiadásokkal egyaránt. Az elérhető támogatási formákkal kapcsolatban is érdemes körültekintően mérlegelni, hiszen jelentős összeget lehet megtakarítani a lehetséges támogatások igénybevételével, illetve a megfelelő banki konstrukciók kiválasztásával – mondta el a bank reklámjából is ismert Molnár Mária, az OTP Bank szakértője.

De vajon hány évig kell félretennünk és mekkora összeget attól függően, hogy az ország melyik részében lakunk?

Meglepő eredményt kaptunk az összehasonlítás alapján. Az ország egyik legszegényebb régiójában, Észak-Magyarországon jön ki leghamarabb egy átlagos lakás. A régió átlagos ingatlanárait figyelembe véve havi 100 ezer forintot félretéve alig 5 év alatt megszerezhetjük az ingatlant. A főváros budai oldalán ugyanehhez bő 20 évre lenne szükség.

Persze ahhoz, hogy megtudjuk, ténylegesen mennyi idő alatt spórolhatunk össze egy lakásra valót, azt kell tudnunk elsősorban, hogy mennyit tudunk félretenni havonta. Csak erős idegzetűeknek ajánljuk a következő ábrát: kamatokkal nem számolva, íme hány évig kell dolgoznunk, ha önerőből vennénk lakást.

A cikket az OTP Bank támogatta