Az ombudsman hivatala az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: a közérdekű önkéntes tevékenység és az iskolai közösségi szolgálat rokon intézmény, mégis eltérő szabályok vonatkoznak rájuk abban, hogy kell-e a munkavégzés megkezdése előtt munkaköri alkalmassági vizsgálatot végezni és kötelező-e felelősségbiztosítást kötni.
Ellentmondások
Kifejtették: a közérdekű önkéntes tevékenységgel az állampolgár szabad elhatározásából, ellenszolgáltatás nélkül segíti egy társadalmilag fontos cél megvalósulását. Az iskolai közösségi szolgálat is önkéntes, viszont az 50 órában meghatározott munka teljesítése nélkül idéntől a diák nem kaphat érettségi bizonyítványt. Az önkéntes foglalkoztatását a szabályok előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálathoz kötik. Az iskolai közösségi szolgálatban részt vevő fiatalok viszont – még ha az önkéntesekével azonos munkát végeznek is – nem kötelezettek ilyen alkalmassági vizsgálatra, akkor sem, ha fogyatékossággal vagy súlyos betegséggel kell megküzdeniük.
Székely László ombudsman szerint a jelenlegi szabályozás aggályos, hiszen a munkavállalás formájának elnevezéséből nem lehet következtetni a betöltött munkakörre. Ebből a szabályozási hiányosságból adódik, hogy a többnyire felnőttek által végzett önkéntes munkánál kötelező az alkalmassági vizsgálat, míg az iskolai közösségi szolgálatnál nem. Ez viszont a 18 éven aluli gyermekeknél azzal is járhat, hogy sérül a fiatalkorúak fokozott munkahelyi védelmével összefüggő állami intézményvédelmi kötelezettség – mutatott rá.
Felelősségbiztosítás is kellene?
Az alapvető jogok biztosa jelentésében felhívta a figyelmet arra is: az egészségügyi és szociális intézményeknek törvény írja elő, hogy felelősségbiztosítást kell kötniük, ha önkéntes munkások dolgoznak náluk. Arról azonban már nincs rendelkezés – fűzte hozzá -, hogy kinek és miként kell helytállnia azokért a károkért, amelyek más ágazatokban keletkeznek a közérdekű önkéntes munkavégzéskor.
Az iskolai közösségi szolgálatban a fogadó intézmények nem is kötelezettek a felelősségbiztosításra, így kétséges, hogy a tanulók által okozott károkat az intézménynek, az iskolának vagy a diáknak kell megtérítenie – írták a közleményben, hozzátéve: az sincs tisztázva, ki felelős az esetleges kárért, amely a tanuló egészségében, testi épségében vagy a vagyonában keletkezik.
Székely László ezért felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy “mielőbb gondoskodjon az iskolai közösségi szolgálat felelősségbiztosítási szabályainak megalkotásáról, és megfelelően pontosítsák a közérdekű önkéntes tevékenységre vonatkozó előírásokat”.
