Magyarország az orosz embargó enyhítésében, az agrártermékeket érintő részleges feloldásában érdekelt – jelentette ki Budai Gyula szerdán Szentesen.
Az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos a Hungerit Zrt.-nél tartott sajtótájékoztatón elmondta, Magyarország szeretné elérni, hogy július végén az uniós országok ne automatikus döntést hozzanak a kérdésben, hanem legyen vita arról, mennyire érték el hatásukat a bevezetett szankciók.
A 2014 augusztusában bevezetett szankciók közel 4,5 milliárd dollár exportkiesést okoztak a magyar gazdaságnak, a legnagyobb vesztes az agrárium és az élelmiszer-feldolgozás – közölte a politikus.
Hozzátette: a magyar álláspont, hogy nem szankciókon keresztül lehet egy krízist rendezni.
A kormánysikerekről sem feledkezett meg
A miniszteri biztos kifejtette, az embargó hatásait enyhítő kormányzati intézkedések – a belső piacok megszilárdítása, új alternatív piacok építése – sikeresek voltak. Jelentősen növekedett a magyar élelmiszeripar jelenléte Dél-, és Dél-Kelet-Ázsiában, főként Japánban, Tajvanon, Szingapúrban, és dolgoznak a thaiföldi piacra való bejutáson is.
Budai Gyula hangsúlyozta, Magyarországnak továbbra is nagyon fontos az orosz piac, a hazai cégek részt vesznek az oroszországi élelmiszeripari vásárokon, számos vállalkozás megfelelt az élelmiszer-biztonsági hatósági auditokon, így az embargó megszűnését követően azonnal el tudnak kezdeni szállítani.
Nehéz lesz a magyar libamájjal visszatalálni az orosz piacra
A magyarországi élelmiszer-feldolgozó cégek közül a Hungerit Zrt-t érintette a legnagyobb mértékben az orosz embargó. 2013-ban a vállalkozás 1,3 milliárd forint értekben, 2137 tonna kacsát, libát exportált Oroszországba.
Magyar József, a Hungerit Zrt. igazgatóságának elnöke elmondta, a szankciók bevezetését követően a belföldi piacon, illetve a környező országokban részben el tudták adni termékeiket. Az elmúlt években jelentősen növekedett az exportjuk Hongkongba, Japánba, és megindultak a szállítások Tajvanra is.
A Hungerit Zrt. 36 országba exportál, a kiszállított 30 ezer tonna áru értéke 20 milliárd forintot tesz ki a közel 50 milliárd forintos éves árbevételből. Az orosz export a cég forgalmának 4 százalékát jelentette – tudatta a szakember.
Magyar József szerint az orosz piacra való visszatérés hosszú folyamat lesz, az elmúlt időszakban sok új vágóhíd és baromfitartó telep épült Oroszországban, emellett gondot okoz a rubel leértékelődése is. A Hungerint azonban olyan minőséget és márkanevet képvisel, hogy ott van a helye az orosz piacon is – jelentette ki az elnök.
A szakember közölte, a vállalkozásnak megvan a piaca és beszállítói partnerköre a fejlődéséhez, így a tervek szerint az év végére a jelenlegi ezerkétszázról 1600-1650-re növekszik a foglalkoztatotti létszám.
